Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)
A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - CIFKA BRIGITTA: J. P. Krafft: Ferenc császár magyar királlyá koronázása
A felhívás megjelent az újságokban és Szvetics kísérő levéllel szétküldte a megyékhez és a városi magisztrátusokhoz. 11 Sajnos nem találtuk az Országos Főpénztárba befizetendő összegek levéltári nyomát, és az adakozók listái sem kerültek elő, amelyeket a valóságos kamarás úrhoz kellett eljuttatni. Az előfizetés 10 forintban meghatározott összege magas volt, és az ilyen prenumeráció is épp, hogy kezdett elterjedni. 12 Bizonyos, hogy kevés pénz gyűlt össze, és a Mária Terézia jelenetről szó sem esik többé. Ajánlóleveleiben Szvetics magának tulajdonítja a kezdeményezést, amelyet a nádor, illetve az uralkodó és családja pártfogásba vett. De a közóhaj, hogy a Bécsben is kultivált, de mégis „gyanús" Zrínyi-téma mellé további két festmény készüljön, és az, hogy a választás a Habsburgok iránti hűség két dokumentálásra esett, bizonyára József nádor intézkedése. Tizenhat évesen maga is részt vett bátyja koronázásán, jövőbeli tisztségét nem sejtve, ekkor járt először Budán. Francia nyelvű naplójából részletesen megismerhetjük az ünnepségeket. 13 Harminc évvel az esemény után Krafft a történeti hűség dolgában elsősorban a Hofbibliothek Metszetgyűjteményére támaszkodhatott. Ezt tette korábban Festetics megrendelésekor a Zrínyi halála esetében is, amint írja: a gyűjtemény néhai vezetője Adam von Bartsch (1757-1821) és Szvetics jelenlétében „alles nachgeschlagen wurde was . . . geben konnte". 14 A koronázás színhelye, a budavári ferences, 1816-tól helyőrségi templom első enteriőr ábrázolásai — három bécsi metszet — épp a koronázás alkalmával készültek. Az amúgy is előírásos szertartásnál különösen ügyeltek arra, hogy minden úgy történjék, amint két évvel korábban, II. Lipót koronázásakor Pozsonyban. 15 A riportfényképészek ősei bátran másolhatták a pozsonyi ceremóniát mutató metszeteket, vigyázni csak arra kellett, hogy ne szerepeljenek a Szent Márton székesegyházra oly jellemző G. R. Donner oltárszobrok. A fenti szempont szerint követi Carl Schütz (1745-1800) és J. E. Mansfeld (1739-1796) Lipót koronázását ábrázoló lapját az a névtelen metszet, amelyet egyetlen példányban ismerünk (34-35. kép). 16 A második ábrázolás Quirin Mark (175311 Pest Megyei Levéltár, i. h. (7. j.) 1822-1933; Vas Megyei Levéltár, Szombathely, Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1822-1950. Tilcsik György levéltári igazgató szíves közlése. Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvár, Székesfehérvár sz. kir. város levéltára, Acta politica A. 1822 Nr. 697. Fentebb az ui. található magyar nyelvű röplapot idéztem. Köszönettel tartozom Dr. Farkas Gábor levéltári igazgatónak. 12 Balkay Pál egri festő levele 1822. jún. 14-ről Kazinczyhoz in Váczy, /. m. XVIII, 88. ,,ezen a vidéken . . . csak azért nem prenumeráltak, mivel drága, igaz ehhez még nintsenek szokva". 13 Domanovszky, S., József nádor iratai I, Budapest 1925, 2-9. 14 Esztergár, L., Kazinczy és Krafft Péter Zrínyi képe, Művészet 4 (1905) 69. 15 Bartoniek, E., A magyar királykoronázások története, Budapest én. (1941), 68; Országos Levéltár, Budapest, Tervtár 14. 1-B.T. (168) a ,,Grudriss und Durchschnitt der Exfranciscaner Kirche . . . worin . . die beiden Krönungen . . . vollbracht wurden" címet viselő lap feltünteti a szükséges installáció — asztalok, imazsámolyok, drapériák stb. —- helyét. Ugyancsak az Országos Levéltárban őrzik a mintául szolgáló pozsonyi tervrajzot 1790-ből. 16 MNM Történeti Képcsarnok, ltsz.: 10.716, színezett rézmetszet, körülvágott, 297 x 347 mm. A „Die Ungarische Krönung Sr. Kai. Franz I. in Ofen am 6 ten Juni 1792" címet viselő lapon K-M betűjelzéssel olvasható a szereplők felsorolása. Ugyancsak a MNM Történelmi Képcsarnokában található C. Schütz-J. E. Mansfeld pozsonyi lapja.
