Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - PAPP KATALIN: Karl von Piloty: Nero Róma romjain

KARL VON PILOTY: NERO RÓMA ROMJAIN Karl Theodor von Piloty (1826-1886) festményének restaurálása, amelyre 1991 ben került sor, szokatlanul nagy feladatot jelentett, mert a helyreállítás során egy közel három négyzetméteres hiányzó darab pótlását is meg kellett oldani (41. kép).

1 A kép alsó részéből ugyanis középen egy mintegy 160 X 180 cm nagyságú részt a II. világháborúban késsel vagy ollóval kivágtak, és nyoma veszett. A több mint ötven évig vakkeret nélkül, göngyölt állapotban tárolt festmény egyébként erősen megviselődött. Az enyves alapozású, diagonális csíkozású vászon húzószélei elrongyolódtak. A festékréteg a hajtogatások, gyűrődések mentén drasztikusan megsérült, töredezett, folytonossági hiányok tarkították. Durva törésvonalak keletkeztek két, 50-60 cm széles vízszintes sávban, amelyek mentén 0,5-1 cm széles felületi hiányokat, valamint a teljes festékréteg lepergést kellett kijavítani. Egy határozott, egyenes vonalú függőleges hajtás mentén szintén lepergett a festék. A felület erősen elpiszkolódott, enyhén beszürkült, lecsurgó víz nyomait, tárolásból eredő szennyezettséget lehetett megállapítani rajta. A restaurálás munkáit Borbásné Forgó Margit csoportvezető irányításával Fáy András és Nagy Sándor festőrestaurátor, valamint Lantos László dublírozó végezte. A fő feladat, a hiányzó rész kiegészítése Fáy Andrásra hárult, a megoldás az ő tehetségét dicséri (42. kép). Az eredeti egybeszőtt vásznat Hollandiában készítették, ferdén futtatott zsávoly szövéssel ; magassága 446 cm, szélessége 582 cm volt. Az ilyen óriási toldatlan vászon már a múlt században is különlegességnek számított. Most az említett hiány pótlására is Hollandiából sikerült az eredetihez hasonló szövésű vásznat beszerezni.

2 A kiegészítés alapja a múzeum fotóarchívumában őrzött fekete-fehér fénykép volt. A színmeghatározásban az eredeti műhöz legközelebb álló vázlat nyújtott segítséget, amely jelenleg a müncheni Lenbachhaus tulajdona.

3 Sajnos a festmény épp a csonkítás helyén tér el a legjobban a vázlattól. A művész eredeti szándékára a színkompozíció összhatásából, illetve az eltérésekből adódó különbségek alapján lehetett következtetni (43. kép). A festő, Piloty a müncheni Akadémia vezéralakja volt. Olyan iskola alakult ki körülötte, amilyen a 19. századi Európában Cornelius, illetve Delaroche óta nem létezett. Népszerűségét annak köszönhette, hogy alakjainak plaszticitása és a fény1 Ltsz.: 106.B; olaj, vászon. Az eredeti nyilvántartásban Nero Róma romjain címmel szerepelt, a későbbi irodalomban különböző címeken. írod.: Peregriny, J., A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Képtárának festményei és grafikai állaga. Budapest 1914, I. füzet, 628, 184. sz. („Nero Róma romjai felett"); II. füzet, 279, 2950. sz. („Nero Róma üszkein sétál") (a kép történetére vonatkozó további adatokkal 1905-ig); Térey, G., A Gróf Pálffy János által hagyományozott képgyűjtemény leíró lajstroma, Budapest 1913, 156. sz. („Nero Róma romjain"); Művészeti Lexikon (szerk. Zádor, A.-Genthon, I.) I, Budapest 1967, 765 („Nero Róma égését szemléli"). A német nyelvű szakirodalomban a kép mindig Nero auf den Trümmern Roms címen szerepel. 2 Az újonnan beszerzett vászon puhább volt az eredetinél, ezért cserzessél hozták olyan állapotba, hogy állaga megegyezzék azzal. 3 Ltsz.: G 4984; olaj, vászon; 71 x 94,5 cm. írod.: Städtische Galerie, Katalog der Gemälde, München 1955, 104.