Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - CIFKA BRIGITTA: J. P. Krafft: Ferenc császár magyar királlyá koronázása

akadálya annak, hogy kinevezzék gr. Pálffy Ferenc vagyongondnokává. Megbízatásával azonban visszaélt: megvesztegették.

36 Az 1827-ben ellene indított vizsgálat alatt Bécsből hazai birtokára költözött, majd hosszan húzódó ügyét 1834-ben átadták a magyar hatóságoknak.

37 A koronázási jelvényekről több korszerű metszet kerülhetett Krafft kezébe, elsősorban a Decsy Sámuel 1792-ben Bécsben megjelent könyvéhez készült teljes sorozat.

38 Jól szemlélhető helyzetben láttatja a kép a palástot, a jogart, az országalmát, a korona elöl- és hátulnézeti rajzolatából korrektül szerkesztett a kívánt oldalnézet. A társországok zászlai, melyeknek „festői" lehetőségét Krafft bőven kiaknázta, recens tárgyak lévén, nem okoztak gondot. Néhány szót a viseletről. A civilek valamennyien hangsúlyozottan magyar díszruhát hordanak, a személytelen babaarcú királynő is. Schütz koronázási lapjain az előtéri staffázs-alakok bal legszélsőbbje háttal álló férfi. A festő ezen csupán annyit változtatott, hogy sematikus helyett valóságos ruhát másolt öltözékül. Ez az egyetlen, a koronázásnál korábban divatos viselet a képen, sajátsága a bokacipő és a bővebb szabású mente. A téma gerjesztette politikai ellenérzés ma már nem gátolja a mű művészi értékeinek hazai elismerését. Hála a kortársak tényhűség iránti, akkoriban elterjedő igényének, J. P. Krafft Ferenc császár magyar királlyá koronázása forrásértékét tekintve jelentős teljesítménye a magyar történeti tárgyú festészetnek. CIFKA BRIGITTA 36 Gr. Széchenyi István naplói III, Budapest 1932, 13; Országos Levéltár, Budapest, Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta praesidialia in negotio Jacobi Szvetics 1827-1834. 37 Acta praesidialia . . . i. h. LV. 1834 A. 50. 2 277, Itt jegyezzük meg, hogy a kamarásnak csupán névrokona volt, gróf Szvetics Jakab, Pest vármegye főispánja (+1781), vö. Kat. Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból, Budapest 1988, 116. Viszont ő lehetett a horvát és délszláv nemesekhez írt röplapok (1800) szerzője, melyeket a grófnak tulajdonítottak (Szinnyei, J., Magyar írók élete és munkái XIII, Budapest 1909, 1199). 38 Decsy, S., A magyar szent koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája, Bécs 1792; Művészet Magyarországon 1780-1830, i. m. 233.