Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)

A Szépművészeti Múzeum Mereszger sztéléje

a kő sérülése miatt alig látható magas tollkoronája foglalja el. A kígyónak csak a feje és testének egy-egy részlete látszik. A kígyótest a földön álló lótuszvirág, ill. a ma már nem látható állványra helyezett hajlított, ureuszos csőrű korsó

5 mellett meredeken ágaskodik a magasba. Az áldozatot bemutató, hosszú ruhát viselő nőalak jobbját tisztelgésre emeli, baljában hosszú nyelű tűzserpenyőt

6 tart, amelyben a három lángcsóvával jelzett tűzáldozat lobog. A sztélék feliratán gyakori rdj sntr „tömjént adni" kitétel is valószínűsíti az áldozat jellegét. A Mereszger sztélék áldozati jelenetei, ill. az áldozati tárgyak és eszközök ábrázolásának csoportosítása a legkülönbözőbb változatokat mutatja. A közölt példány reliefjei kompozíciójának meglepően közeli párhuzama akad egy, a Kairói Múzeumban levő osztrákon rajzában.

7 Mindkét ábrázoláson megegyező módon szerepel a kézben tartott három lángú tűzserpenyő alatt látható korsó és az arra ráhajló lótuszvirág. Ez utóbbi motívum található a bécsi Kunsthistorisches Museum 122. sz. egyiptomi sztéléjén

8 is, amelyen különben Mereszger kígyófejű, ember alakú istennőként jelenik meg. A budapesti sztélé egész felületét egykor festés borította. Az alapszín okkersárga volt. E sárga alapfestéssel szinte megegyezik a korsó színe, míg a nőalak ruháját, karjait és a lótusz szárát egyformán vöröses festéssel jelezték. 5 4 3 2 1 m /vww\ A—ü (sicij - f •• IX. 1? & A sztélé felirata : 1 Mrsgr 2 rdj.t 3h.t 3 n Mrsgr AHw.tj3 5 m3

c-hrw 1 Mereszger. 2 A dicső áldozat nyújtása. 3 Mereszgernek. 4 Hutia. 5 A megboldogult. A jobb oldali első sor Mereszger kígyóalakja felett az istennő nevét tartalmazza balra néző írásjegyekkel. Az s (z) hieroglif után az e név írásánál esetenként használatos, de már nem hangzó t írásjelet találjuk. A második sorban, amelytől kezdve 5 Vö. Jéquier. G., Les Frises d'Objets, in Mém. Inst. Français Arch. Orient. 49 (1921) 309313, 117. k. ; Mesnil du Buisson, Les noms et signes égyptiens désignant des vases ou objets similaires, Paris 1935, 106-108, 44. k. 6 Vö. LÄ I, 848, Brandopfer (Eggebrecht, A.); uott V, 83, Räucherung, (Griffith, J. G.); Raven, M., Resin in Egyptian magic and symbolism, OMRO 70 (1990) 16 skk. 7 Egyiptomi Múzeum, Kairo, 25130. sz. ; vö. Bruyère, i. h. (3. j.) 110, 48. k. 8 A Kunsthistorisches Museum Ägyptisch-Orientalische Sammlungjának szíves engedélyével megvizsgált sztélé Mereszger, a „Nyugat úrnője" tiszteletére készült. A lótusz-jelképre vö. Dittmar, J., Blumen als Opfergabe, MAS 43 (1986).