Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)
Jó fegyvert, jó szerencsét!
zően ajándéktárgyak, funkciójuk szerint amulettek. S amiként ajándék és amulett nem összebékíthetetlen fogalmak, úgy találhatók két csoport: az acclamatióval készített tárgyak és a díszítetlen tintinnabula metszéspontján a feliratos csengettyűk. S amiként a tárgyakra írt szöveg lehet teljesen független attól, mire használták magát a tárgyat, 57 a három, sírban talált csengettyű közül egynek a felirata a lóversenyhez, a másik kettőé pedig — bár talán jelképesen — a hajózáshoz kapcsolódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy tintinnabulum díszítése nem utal kényszerítően a funkciójára. A kutatók a 2, 6, 11. darabokat versenylovak csengőjének tartják a lovaglópálca, ill. az ágminta és a felirat alapján. De az ágat (az acclamatiók leggyakoribb kísérő motívumát) pl. szemmelverés ellen is hatásosnak gondolták, 58 lóversenyre utaló díszítés pedig olyan tárgyakon is található, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a circushoz, csupán hatásának erejét tanúsítják. 59 A budapesti darab hasonló meggondolások alapján és a rávésett szöveg fordításától függően háromféleképpen értelmezhető. Készülhetett gladiátor amulettjének, hiszen az arénában küzdők a varázslás fegyverét is segítségül hívták. 60 Lehetett azonban bárki másé is, aki úgy érezte, az élet olyan, mint a gladiatura. Ismeretes, milyen erős volt a munus kisugárzása: divatokat, 61 szurkoló-táborokat 62 teremtett, tárgyak díszítő témája volt, de akár az élet kegyetlenségének paradigmájául is szolgált; 63 57 Ennek néhány példája: Harris, E., in Henig, M. - King, A. (szerk.), Pagan Gods and Shrines of the Roman Empire, Oxford 1986, 107-109. 58 L. 21. j. Ezenkívül pl. gyűrűn: Siviero, R., Gli ori e le ambre, s. I. 1954, 114, 509-512. sz. ; mécsesen: Broneer, O., Isthmia III, Princeton 1977, 13. t. stb. Ág szemmelverés ellen: Bruzza, Adl 1875, 56-58. A jelet amulett-értékű billognak is használták: Dölger, F. J., Antike and Christentum III, Münster 1975 2 , 58-61. Alighanem így értelmezhető az Antik Gyűjtemény egy bronz kolompjának belsejét díszítő, domborművű (tehát már a kolomp öntőmintájába belevésett) ág-minta is (ltsz.: 81.43. A; m. : 6,35, a fogóval 7,96 cm; 19-20. kép). 19 Egy bronztáblán (rajta kocsihajtó, ekörül: Olympi nika): CIL XIII 3.2, 10027.258 = 384*; Alföldi - Alföldi, /. m. (17. j.) 269.9.t. Aranyfüsttel díszített üvegedény (fondo d'oro): kocsihajtó képe, ekörül: Vincenti nika: Uott, 269.l.t. Agyagedénybe pecsételve: Penini nika: Bormann, E., CIL XI 2.1, 6705.26. L. még Wuilleumier, P. - Audin, A., Les médaillons d'applique, Paris 1952, 83, 122. sz. ; 139, 254-255. sz. ; Landes, C. (szerk.), Le cirque et les courses de chars Rome Ryzance, Lattes 1990, 118, 8. t; 226-227, 19-21. sz. Acclamatio állatviadoroknak: Beschaouch. A., CRAI 1979, 410-417. fin Pl. Audollent, A., Defixionum tabelláé, Luteciae Parisiorum 1904, 336-354, 247254. sz.; Jordan, D. R., GRBS 26 (1985) 168, 59. sz. ; Oxé, A., Germania 15 (1931) 16-19. stb. A legfontosabb az Audollent 250. sz., 19-21. (egy venator elleni rontás): ,,. . . pertranseas omnem remedium et omnem filacterium et omnem tutamentum et omnem oleum libuîorium!"'. Egy, a capuai arénában talált varázsgemmáról: Pannuti, U., Mus. Naz. Napoli, Catalogo della collezione glittica, Roma 1983, 86, 127. sz. Az ábrázolásokon ritkán látni amulettet a gladiátorok nyakában. Pl. egy smirati (Tunézia) mozaikon: Beschaouch, A., CRAI 1966, 134, 6. j., 3b. t.; egy hoplomakhos sírkövén: Calza, R. et alii, Antichità di Villa Doria Pamphilj, Roma 1977, 137-138, 167. sz. m Ville, G., La gladiature en Occident, Roma 1981, 334-339. 62 Robert, i. m. (6. j.) 24-27; Dessau, H., Inscriptions Latináé selectae II 1 (1902). 51 15, 5121. 63 L. összefoglalóan: Les gladiateurs. Exposition, Lattes, 1987. Egyedülálló egy gemma vésete: gladiátorok párviadala az arénában, ekörül nézők: Zwierlein-Diehl, E., AGDS II, München 1969, 177, 482. sz. További gemmák: Brandt, E. et alii, AGDS I 3, München 1972, 47, 2384. sz. ; egyéb leletek: Robert, L., Hellenha III, Paris 1946, 127-128. Olykor a gladiátorok nevét is kiírják olyan tárgyakon, amelyek biztosan nem hozzájuk tartoztak. Vö. Perdrizet, P., Les terres cuites grecques dEgypte, Nancy et alibi 1921, 156, 442. sz., 89. t; Fremersdorf, F., Die römischen Gläser mit Schliff., Köln 1967, 141-142; Wuilleumier - Audin, i. m. (59. j.) passim (1. ehhez A. Desbat javításait: Figlina 5-6, 1980-81, 127-133) stb. A gladiátor alakja Senecánál (szép összefoglalás): Regenbogen, O.. Schmerz und Tod in den Tragödien Senecas, Darmstadt 19 63, 52-53.
