Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)
Két koporsótöredék a 21. dinasztia idejéből
A mi töredékünkhöz nagyon hasonló stílusú koporsódarab található Uppsalában 8 , ami a magyar Beöthy-gyűjteményből származik. A rajta szereplő nevet eddig olvashatatlannak minősítették. 9 A tárgyról készült fotókon azonban, amelyeket Prof. Gertie Englund bocsátott a rendelkezésemre, feltűnik két — valóban elmosódott — hieroglifa, és ezeket minden kétséget kizáróan Hr-htp-nek kell olvasni. A tulajdonos tehát ugyanaz, mint a két budapesti darabé, így az uppsalai töredék a harmadik meglévő része a feldarabolt Amon-papi koporsónak. A koporsó tulajdonosának tisztségei nem derülnek ki a töredékekből, ezért csak annyi bizonyos, hogy a thébai teokrácia egyik tisztségviselője volt, hiszen csak ők használták ezeket a jól felismerhető típusú koporsókat a dinasztia idején. Baloldalt múmiaformájú, kígyófejű lény figyeli a jelenetet, amelyet a két, fent említett szövegoszlop keretez. 10 Alakja a túlvilági démonokéra emlékeztet, akik a halotti könyvekben mint kapuőrök jelennek meg. A démon védőfunkciót tölt be. Ezt bizonyítja a neve is, ami legtöbbször hpt hr lm m3 c .t/, vagyis ,,aki átöleli Hóruszt (a m3 c .t szerint) 1 '. Kezében c nh-jelet, flagellumot és hq3-boiot tart, a hatalom jelképeit. Isteni jellegét szakálla jelzi, de erre és túlvilági démonságára utal a fején látható tolldísz is. A vele szemben lévő felirat: jmShjj hr ntr c 3 azt mutatja, hogy a halott tőle is segítséget remél túlvilági élete és útja során. A démon előtt lezajló jelenetet átlósan két részre osztja a hatalmas túlvilági kígyó, aki itt a chthonikus és ősi (teremtés előtti) erőket képviseli, és a jelenet időtlenségére, örökérvényűségére utal. Ezért a halott szempontjából és számára a kígyó közömbös, nem negatív, de nem is pozitív lény. Alakja inkább szimbolikusan jelzi a megjelenített történés helyét és idejét. A kígyó teste alatt két lépcsőfokból álló, piramis alakú építmény látható. Mivel a hasonló ábrázolásokon gyakran feltűnik belsejében a múmia (4. kép), az építmény azonosítható az alvilággal, a sírral. Ezt bizonyítja a baloldalt álló keselyűistennő, és a jobboldalt megjelenő kobraistennő, akik a halott (napisten) védelmezői. Másrészt azonban a földi fáraó és az alvilág ura, Ozirisz őrzői is. Ebből a szimbólumrendszerből következik, hogy a lépcsős emelvény egyben a fáraói trónus alapját is jelenti. A piramis középső négyszögében látható három /T/T-jel a tökéletesség jelképe. Az építmény két oldalán egy-egy múmia alakú, szakállas férfialak ül. Kezükben buzogányt tartanak, az egyik ezen kívül még egy m3 c ./-tollat is, a másik mögött viszont a nyugat hieroglifája látható. Szemben velük ismét az jm3hjj hr felirat olvasható, a személyükkel kapcsolatos áldozati formula kifejezése. A halott tehát e két démontól is védelmet kér, hiszen mint ellenségei igen veszélyesek lehetnek rá a túlvilágon. A kígyó teste feletti jelenetet a kígyóval szemben látható wd3 .t-szem oltalmazza. Erre utal a felemelt kéz gesztusa és az c /7/z-jellel felszerelt ureuszkígyó szimbóluma is. 8 Uppsala, Victoriamuseet Inv. no. B 57. L. Niwinski, i. m., No. 393. Itt fejezem ki köszönetemet Prof. Gertie Englundnak, aki a 4. és 6. képről a fotókat a rendelkezésemre bocsátotta. 9 Niwinski, i. m. 124, No. 393 és Mahler, E., Beöthy Zsolt Egyiptológiai Gyűjteménye, Budapest 1913, 24. 10 Ez ritkaság, hiszen az ilyen típusú jeleneteken ez a démon nőnemű, és általában a jelenetnek háttal szokott elhelyezkedni. Erről a még kevéssé ismert istennőről tartott előadást M. Heerma van Voss az 1991. őszi torinói egyiptológiai konferencián (rezümé-kötet : Sixth Intern. Congress of Egyptology, Turin l st-8 th September 1991, 75). 6' S3
