Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)
El Greco budapesti Bűnbánó Magdolna képéről
tradícióktól eltávolodva, a velencei kortársakhoz hasonlóan, a nagyalakos festészetet is mesterien művelte már. Tiziano további pályájához is utat mutathatott a fiatal krétainak, akinek a spanyol udvar felé fordulását, Hispániába indulását Tiziano spanyol kapcsolata is ösztönözhette. A mester műhelyében láthatott a II. Fülöpnek küldött Magdolnához hasonlót, hallhatott az El Escorialba szánt Szent Lőrinc mártíromságáról. Mindezek alapján alighanem Tizianótól nyert indíttatást arra, hogy a spanyol útra készülve maga is megfesse Bűnbánó Magdolnát és egy Szent Lőrinc látomása képet, esetleg közvetlen spanyol megrendelésre. A magányos meditáció helyének díszítésére szánt Bűnbánó Magdolna-képnek ikonográfiái megfelelője Szent Jeromos vagy Bűnbánó Szent Péter volna. A jelenleg ismert El Greco-életműben azonban a budapesti Bűnbánó Magdolna stílusrokonai a Szent Ferenc extázisát ábrázoló fiatalkori képek 21 és egy a Padres Escalopios tulajdonában, Monforte de Lemosban található Szent Lőrinc víziója. 22 Az utóbbinak a budapesti Bűnbánó Magdolnával való összehasonlítását a budapesti kép néhány hónapja történt restaurálása tette lehetővé. 23 A restaurálás során új vonásokkal gazdagodott mű alaposabb vizsgálata vezetett arra, hogy a budapesti Bűnbánó Magdolnát a történetét tekintve egyik legkorábbról nyomon követhető Szent Lőrinc víziója -kép (25. kép) közelébe helyezzük, s mindkettőt El Greco itáliai tartózkodásának utolsó időszakára keltezzük. A restaurálás során kitűnt, hogy a budapesti festményt jobb oldalon 15 mm-rel, felső szélén pedig 50 mm-rel megcsonkították. Eredetinek a kép alsó és bal oldali széle tekinthető. A csonkítás a felhő-rés szokatlanul vágott formájából is gyanítható volt, ezek a formák El Grecónál általában zárt rajzot mutatnak. A Szent Lőrinc víziója-képről feltételezhető, hogy nagyobb mértékben az alsó szélen és kisebb mértékben a bal oldalon vágták körül. A rostély rajza bizonyára teljesebb volt. A két festmény léptékaránya egyező, a kompozíciók szinte tükör képesen megfelelnek egymásnak. Fotó alapján úgy tűnik, hogy mindkét festmény azonos vagy igen hasonlóan szőtt vászonra készült. A budapesti kép anyaga átlós hálórendszerben megjelenő damasztszövés, leginkább rombusz mintájúnak mondható (27. kép). Maria del Carmen Garrido a Pradóban El Greco festményeinek alapos technikai vizsgálata alapján arra az eredményre jutott, hogy a festő „utilizó estas telas de dibujo desde los comienzos de su carrera artistica hasta obras del final de su actividad pictorica" 24 , tehát a velencei vászon nem tekinthető argumentumnak e mű korai datálásához. Mindkét szent a belső ima megtestesítője, de a meditációra készülő Magdolnánál csak beállítása, kéztartása és az alakját borító ,,égi fény" utal egy képzeletbeli jelenésre, Szent Lőrinc szeme előtt viszont a képen megjelenik a vízió. A festményeken hasonló az arcok modell utáni, érzékeny festése, a különös, szinte expresszív hatású 21 Wethey, H. E., El Greco and his School III, Princeton 1962, cat. 210, 213-214. 22 Uott, cat. 255. 23 Móré Miklós restaurátor szerint a kép eredeti mérete 162 x 122,5 cm lehetett. A csonkítás nagyságára egy korábbi vakkeret által okozott kopássávokból lehetett következtetni. A restaurálás során feltárult egy korábban láthatatlan sziget házakkal és toronnyal a háttérben, tisztábban rajzolódott ki a kenetes üveg formája és a nyitott könyvben megváltozott a szöveg alakja. 24 Garrido, M. d. C., Estudio tecnico de cuatro Anunciaciones de El Greco, Boletín del Museo del Prado 8 (1987) 85-108, 34. j.
