Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)
Arany nyaklánc Thoérisz figurákkal
test alakja hasonló, csupán a háton lévő rovátkák hossza különbözik kis mértékben. A tulajdonos szerint ezek a példányok is a királynék sírjából származhatnak. 13 Gömb alakú gyöngyök közé felfűzött 11 arany Thoérisz-figura szerepel a Royal Ontario Múzeumban őrzött, a 18. dinasztia idejére datált nyakéken (8. kép). 14 A jobbra néző figurák ugyanazzal a technikával készültek, mint a budapesti darabok (9. kép). 15 A függesztőgyürű szintén a fejtetőn található. A stílus azonban eltérő: a karok ábrázolása hangsúlyozottabb, a rovátkák száma kevesebb. Hasonlóságot mutat azzal az öt, szintén aranyból készült Thoérisz-figurával, amely Tauszert királyné ékszerei között szerepel nyakék vagy karkötő részeként. 10 Ugyancsak az Újbirodalom idejére datált a British Múzeumban őrzött, 39 arany Thoérisz-figurából és henger alakú összekötőkből álló nyakék. 17 A jobbra néző figurák a budapesti példányokéval azonos technikával készültek, stílusukat tekintve azonban eltérőek: a test teltebb, a karok kidolgozása részletesebb, a krokodilt jelző rovátkák hiányoznak. Készítési technikájukban megegyeznek, stílusukban különböznek a budapesti nyakék figuráitól azok a különböző szórványleletek is, amelyek különböző múzeumok gyűjteményeiből ismertek. 18 így nem adnak támpontot a budapesti nyakék datálásához. Thoérisz kultuszáról tanúskodó, különböző anyagokból (kő, fajansz, üvegpaszta) készült, nyakban hordott amulettfigurák Egyiptom történetének szinte valamennyi időszakából ismertek (10. kép). 19 A víziló istennő, különböző cinevezéssel — IpyIpet („dajka"), Reret („koca"), Taweret („a Nagy"), Hedzset („a Fehér") stb. — minden korszakban népszerű volt. 20 A Piramisszövegekben (§ 381) Ipy az elhunyt uralkodót táplálja. A Középbirodalom idején — elsősorban az ún. „mágikus botok" 1:1 A tárgyak pontos leírását és a róluk készült felvételeket dr. Lilyquist juttatta el hozzám. Ezúton is köszönetemet fejezem ki neki. 14 Needier, W.. in Jewellery of the Ancient World, Bulletin of the Royal Ontario Museum of Archaeology, University of Toronto 20 (Jan. 1953) 28, no 24, 3. t. Ltsz.: 922.8.45. Ir> A publikációban a figurák meghatározása pontatlan: „...plaque made of sheet-gold with a core of a greenish composition, probably faience. . . ". Valójában verőtőn készült figurákról van szó. A sima hátlaphoz forrasztással illeszkednek. A zöldes színű anyag a forrasztásnál alkalmazott adalékanyagból származhat. Dr. N. 13. Miilet igazgató úr szíves közlése, akinek e helyen is szeretnék köszönetet mondani a pontosításért és a megküldött fotó közzétételének engedélyezéséért. Ifi Davis, Th. M., The Tomb of Siptah, London 1908, 38, no. 10. 17 Andrews, C, Ancient Eg. Jewellery, London 1990, 174, 160/c k. 18 Louvre AF 9437: jobb felé forduló figura, a fejtetőn függesztő. M.: 2,45 cm; Sz.: 1 cm; Átm.: 0,5 cm. Újbirodalom. Lelőhely: ? Sylvie Guichard szíves közlése. Leemans, C, Monuments Ég. du Musée d'Antiquités des Pays-Bas à Leide II, Monuments Civils, Leiden 1846 , 19-20, XXXVI. t. G. 100 (méret, lelőhely, datálás jelölése nélkül): bal felé fordul, za-jelre támaszkodik. Schäfer. H., Goldschmiedearbeiten, Berlin 1910, 27. no 22, 5. t. (a Passalacqua Gyűjteményből): jobb felé néz. M.: 1,3 cm. Théba (?) 18. din. Anna Maria Donadoni Roveri (ed.). Eg. Museum of Turin, Egyptian Civilization, Relig. Belief, Torino 1988, 208, 287. k. ltsz.: 6689). M.: cca 1.5 cm, balra néz. lu Daressy, G., Statues de Divinités (CGC), Kairó 1906, 284 288. LV. t.; George, B., /. m.; Kayser, FL. Ägyptisches Kunsthandwerk, Braunschweig 1969, 199, 176. k.; Brunton, G., Qau and Badari III, London 1930, XL t. no 46; Andrews, Carol A. R., Cat. of Eg. Antiquities in the British Mus. VI. Jewellery I, London 1981. nos 238, 259, 269, 329, 568; Schäfer, i. m. stb. » L. 8. j.
