Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Két anatóliai dombormű
3. Eutychés sztéléje, lelőhelye Celtikci (Gediz közelében), a sullai időszámítás alapján Kr. u. 179-180. Kütahya, múzeum, ltsz.: 18. Calder, W. M., Anatolian Studies 5 (1955) 33-35, 2. sz., 2b t.; Koch, Funerary Monuments, i. h. 117, 3. k., 127, VII 4. sz. 4. Tatianos és Tatión sztéléje, Kr. u. 180 k. Malibu, J. Paul Getty Museum, ltsz.: 83.AA.024. Koch, G., Roman Funerary Sculpture, Catalogue of the Collections, Malibu 1988, 97, 35. sz.; uo., Funerary Monuments, i. h. 115-116, 1. k. 5. Aurélios Trophimos és Ménophila sztéléje, a sullai időszámítás alapján Kr. u. 250-251. Mainz, Römisch-Germanisches Zentralmuseum, ltsz.: 0.39583. Pfuhl-Möbius, /'. m. 282, 1138. sz., 171. t.; Koch, Funerary Monuments, i. h. 130, 29. k.; 127, VIII 1. sz. Mellképes sztélék: 6. Maxima sztéléje, a sullai időszámítás alapján Kr. u. 154-155 (6. kép) Műkereskedelemben. Athena Galerie, Klassische Archäologie, Antike Münzen, München é. n., 21. sz.; Robert, J. és L., Bulletin épigraphique, REG 93 (1980) 460, 493. sz.; Sot heb/ s New York, kat. 1988, 12.2, 98. sz. 7. Aphión és Ammia sztéléje, a sullai időszámítás alapján Kr. u. 173-174. Műkereskedelemben. Sotheby's, London, kat. 1990, 7.12, 257. sz. 8. Sósés sztéléje, lelőhelye Gediz (Eski), a sullai időszámítás alapján Kr. u. 155-156. Pfuhl-Möbius, i. m. 522, 2183. sz., 110. k. 9. Tyché és Apollónios sztéléje, Kr. u. 170-180 k. (7. kép) Műkereskedelemben. Athena Galerie, /'. h. 22. sz.; Robert, /'. h. 461, 493bis sz. Emberábrázolás nélküli sztélék: 10. Tryphón és Auxanousa sztéléje, Kr. u. 150-160 k. Isztambul, Régészeti Múzeum, ltsz.: 4090 Pfuhl-Möbius, /. m. 530, 2202. sz., 314. t.; Koch, Funerary Monuments, i. h. 117, 4. k.; 127, VII 7. sz. 11. Sztélé, az actiumi időszámítás alapján Kr. u. 159-160 (4. kép) Budapest, Szépművészeti Múzeum 12. Artemón sztéléje, Erdogmus és Yeniköy között találták, az actiumi időszámítás alapján Kr. u. 163-164 (8. kép). Közöletlen. 14 11 A sztélét Ch. Naour fedezte fel 1979-ben egy Gediz vidékén tett utazás során. A felirat: "ETOVS pqà' {iwlvàs Avargov 0' / Tçoyifiioiv / xai AVOÍTTCV/C s xai "IIAicç / là rèxra avrcv I xai Teorías ij yv/vi] avrov ètleifirpav 'Agr/é/iicura /-trrjl[n t s %açiv.
