Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Két anatóliai dombormű
13. Thálamos sztéléje, az actiumi időszámítás alapján Kr. u. 165-166 (9. kép). Usak, múzeum, ltsz.: 26—2—71. Varinlioglu, R., Epigraphica Anatolica 13 (1989) 30, 16. sz. (kép nélkül). 14. Tatianos sztéléje, az actiumi időszámítás alapján Kr. u. 165-166 (10. kép). Usak, múzeum, ltsz.: 5—1—74. Varinlioglu, i. h. 20-21, 5. sz. (kép nélkül). 15. Praudiké/s sztéléje, a sullai időszámítás alapján Kr. u. 260-261. Berlin, Pergamon-Museum, ltsz.: Sk. 791 Pfuhl-Möbius, i. m. 550, 2283. sz., 322. t. 16. Antiochos és Charitina sztéléje, Kr. u. 170 k. Usak, múzeum, ltsz.: 5—2—74. Varinlioglu, /'. h. 28-29, 14. sz. (kép nélkül). Ez a jegyzék nem tart igényt teljességre, mert nem kétséges, hogy Gediz környékének falvaiban és a helyi múzeumokban számos közöletlen párhuzam vár még felfedezésre. 15 A sztélék ábrázolásainak közös stílusvonása mindenekelőtt a Felső-Tembris fennsíkján készültekénél még hangsúlyozottabban vonalas jellegük, a dombormű rendkívüli lapossága, valamint az emberalak és általában a formák éles körvonalai. Ami a sztélék tagolását illeti, stilizált alakú naiskosra emlékeztetnek, a megfelelő építészeti elemekkel : talapzattal, pillérekkel (korinthosi bázissal és pillérfővel), többnyire „szíriai" típusú, igen ritkán háromszög alakú homlokzattal. A középső fülkében az elhunytak mellképe, oroszlán, illetve sas szimbolikus alakja, vagy a mindennapi élet tárgyai vannak ábrázolva. A kapu-sztélé motívuma, úgy tűnik, ismeretlen Kadoiban. Keltezés A Felső-Tembris fennsíkján a sírsztélék készítése az egész Antoninus-koron át folyt és a 3. század végéig továbbélt. Nagyjából a 200 körüli évekig lényegében csak kapu-sztélék készültek. A Sever us-kor ban a kapu-sztélék lassanként háttérbe szorultak az álló emberalakos sztélékkel szemben. Ami a budapesti A. sztélé keltezését illeti, alighanem a Severus-korra tehető. 1 " A dombormű stilizáltságának foka inkább a kapu-sztélék késői korszakára utal, és nehéz elképzelni, hogy korábbi a 3. század elejénél. Phrygiában számos sztélé került elő, amely felirata alapján egészen kivételes pontossággal keltezhető. így a FelsőTembris fennsíkján talált reliefek közül hét van, amelynek kora pontosan meghatározható. 17 Ez a jelenség még inkább elterjedt Kadoi területén, ahol elenyésző kisebbségben vannak a keltezetlen sztélék. Legtöbbjük a 150-190 közti években készült. Ezután 15 Egy 167—168-ra keltezett közöletlen példányt jelenleg Izmirben őriznek, a típus egy reprezentatív, ugyancsak ismeretlen csoportja a Kütahya-i múzeum raktárában van. L. még Naour, Ch., Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik 44 (1981) 26, 62. j., aki egy Kadoi-beli sztélére utal. 16 A kapu-sztélék keltezéséről Lochman, i, m. (3. j.) 498. 17 L. uott 494-495, 22-23. sz.
