Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
18. századi csendéletfestők művei a Szépművészeti Múzeumban Maximilian Pfeiler, Franz Werner Tamm és Gabriele Salci
azonosította. 16 Minthogy azonban Pfeiler mesterének, Christian Berentsznek egy 1704-ben Rómában keltezett remek csendélete (a LambergSpritzenstein címerrel, Augsburg, Barockmuseum [19. kép]) kimutathatóan Lamberg gróf császári követ révén jutott a család tulajdonába, feltehető, hogy a Lamberg-gyűjteményből származó Pfeiler-képeket is Rómából hozták (20-21. kép). Emellett szól az a körülmény is, hogy a bécsi Lamberg képek egyikén csaknem ugyanolyan díszkanna szerepel, mint Christian Berentsz festményén, s a képek motívum-gazdagsága, dekoratív pompája, eleven anyagszerűsége a festő pályafutásának korai, Christian Berentsz művészetéhez közelálló szakaszára utal. Josef Leopold Lamberg gróf (1653-1706) 1700 január1705 júliusig volt Rómában császári követ s valószínű, hogy Berentsz képéhez hasonlóan a Pfeiler csendéletek is ebben az időben készültek számára. Problematikusabb azoknak a Pfeiler képeknek az eredete, melyek Wenzel Lorenz Reiner festő (1689-1743) prágai hagyatékában szerepeltek 1743-ban. A leltár Pfeilert Maximilianóként idézi három gyümölcs-csendélet kapcsán. Ez a körülmény s az a tény, hogy a gyűjteményben számos további Itáliában működő festő, Carlo de Fiori (Vogelaer), F. Agricola, D. Saiter stb. alkotása szerepelt, valószínűvé teszi, hogy a képek Itáliából származtak s nem Prágában készültek. Megszerzésüket esetleg Reiner feltételezett itáliai tanulmány útjával hozhatjuk kapcsolatba. Lehetséges, hogy a Prágában, illetve cseh gyűjteményekben őrzött Pfeiler képek egyike-másika W. L. Reiner gyűjteményére vezethető vissza. 17 Itáliai, római kapcsolatokkal magyarázható valószínűleg az a hatás is, amelyet Pfeiler művészetére az ugyancsak északi eredetű csendélet festő, Franz Werner Tamm (1653-1724) gyakorolt. A hamburgi születésű mester, akit Itáliában Francesco Dapret (Dupret, Dapper) néven ismertek, 1685-1695 közt működött Rómában. Sokat dolgozott együtt Carlo Marattával, s gyümölcs- és virágcsendéletei révén széles körben szerzett hírnevet: képei Angliába, Hollandiába és Németországba is eljutottak. 1695ben északra költözött; Passauban, majd a császár meghívásának eleget téve folyamatosan Bécsben dolgozott. Ott is halt meg mint udvari festő s az osztrák főúri családok, elsősorban a Liechtensteinek kitüntetett mestere. 18 A források tanúsága szerint Tamm sokoldalú és alaposan képzett festő volt, aki esetenként arcképeket és oltárképeket is festett s mintegy két tucat jelzett vagy dokumentált csendéletképéről van tudomásunk. Tematikája igen gazdag, gyümölcs- és virágcsendéletek, állatképek, vadászábrá16 Frimmel, Th., Geschichte der Wiener Gemäldesammlungen. Die Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste, Berlin 1901, 29. 17 Umëni 28 (1980) 169. „Zwey Früchten stuck von Maximiliano (Pfeiler) 150 fl...Ein Früchten stuck von Maximiliano 40 fl." A prágai Nar. Galériában őrzött Pfeiler-művek: két csendélet (rákkal, ill. osztrigával), jelezve 1712-ből, ltsz.: 0 9869-9870 olaj, vászon, 36x48 cm; két Virágcsendélet ltsz.: 0 7362-7363 olaj, vászon, 52,5x38 cm; Gyümölcscsendélet ltsz: DO 4192 olaj, vászon, 49x65 cm; Csendélet virágkosárral, ltsz.: DO 4311 olaj, vászon, 124x98 cm;. A közeli Kastélymúzeumban Csendélet jelezve 1691-től, olaj, vászon, 110,8x138,5 cm, stb. A csehszlovákiai Pfeiler-képekhez 1. Seifertová, H., Barokní zátisi v Cechách, Oblastní Galerie, Libérée 1967-1968; uő., Barokní Zátisí v Cechách a na Morave, Umëni 18 (1970) 1-29; uő., Barock-Stilleben in Böhmen und Mähren, Mitteilungen der Österr. Galerie 21 (1977) 233; uő., Nemeckie Malirstvi 17. stoleti z ceskoslovenskych sbyrek, Praha 1989. 18 Pascoli, /. m. 368. Monográfia vagy összefoglaló tanulmány eddig nem jelent megTammról. Újabb részfeldolgozás passaui munkássága kapcsán SchafTer, G., Passauer Barockmaler, Ostbairische Grenzmarken 30 (1988) 61.
