Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
18. századi csendéletfestők művei a Szépművészeti Múzeumban Maximilian Pfeiler, Franz Werner Tamm és Gabriele Salci
gyarországon kevéssé ismert két festő nevének együttes említése alighanem közös műre utal, s bizonyára konkrét adatra, feltehetően felírásra. Forgách püspök fiatalon, 1725-ben járt Rómában, s elképzelhető, hogy akkoriban szerezte a festményeket, melyek aztán a Forgách kastélyból kerülhettek az Esterházyak tulajdonába. Trevisani és Pfeiler több közös alkotásáról nincs tudomásunk s Pfeiler fennmaradt hiteles művei közt sem ismerünk további, figurával kiegészített, kollaborációban készült csendéletet. Egyes feljegyzésekből azonban arra következtethetünk, hogy több ilyen is létezett. Egy 18. század végi inventárban, a kurlandi hercegek schwethofi képtárában s a gyűjtemény 1858. évi katalógusában leírnak pl. egy képet, „öreg ember gyümölccsel körülvéve", melyen az alakot Gregorio Lazzarini, a gyümölcsöt Maximilian Pfeiler festette. Elírásnak vagy félreértésnek is tekinthetnénk e különös meghatározást, ha nem találkoznánk egy más alkalommal, egy 1941-ben Budapesten elárverezett Flóra ábrázolásnál, ugyanezzel a Gregorio Lazzarinire és Max Pfeilerre utaló megjelöléssel. 14 A kevéssé ismert mestereket feltüntető, pontos meghatározás aligha magyarázható másképpen, mint hogy a képeken a mesterekre utaló felírás szerepelt. Mivel a tematika is összefüggést mutat, egy évszakokat ábrázoló sorozatra gondolhatunk, amelynél az Öreg ember a Tél, Flóra a Tavasz megszemélyesítőjeként szerepelt. A velencei Gregorio Lazzarini (1665-1730) és a Rómában működő Max Pfeiler esetleges együttműködésére vonatkozóan azonban semmilyen adat sincs. Éppen ilyen megoldatlan az a kérdés, hogy kinek a közreműködésével készült az a két festmény, melyet a régi leltárak és életrajzírók a schleissheimi képtárban idéznek Max Pfeiler műveként. Az egyik gyümölcsök és virágok közt egy leányalakot ábrázolt szőlőskosárral, a másik ugyancsak növények közt asztalnál ülő férfit hegedűvel, Pfeiler feltételezett Önarcképét. 15 Pfeiler fennmaradt műveinek zöménél nem szerepelnek alakok, többségükben gyümölcs-csendéletek, gazdag elrendezésben, szőnyeg, edény, hangszer, virág motívumokkal kiegészítve. Mmthogy a képek többnyire közép-európai, bécsi, prágai stb. gyűjteményekben találhatók, feltételezték, hogy egy időben ezen a területen dolgozott. Ezt a feltevést azonban semmi sem támasztja alá: Prágában az 1683. évi céhbejegyzésen túl nem találjuk a nyomát, de nem szerepel a bécsi anyakönyvekben, feljegyzésekben sem. Művei, mint a Schönborn-gyűjtemény már fentebb idézett képei import útján kerültek északra s nem ott készültek. Vonatkozik ez a bécsi Lamberg-képtárból származó Pfeiler képek csoportjára is. Th. Frimmel idézett egy leltárt a Lamberg grófok levéltárából (1714 után) s az abban említett Pfeiler képeket a Lamberg-Spritzenstein Antal gróf hagyatékával 1822-ben a bécsi akadémiai Képtárba jutott festményekkel 14 Verzeichnis der Gemälde Sammlung des Fürsten zu Hohenzollern Hechingen, Löwenberg 1X58, 37, 197. sz. „Ein alter Mann von Früchten umgeben. Die Früchte von Maximilian Pfeiler. Öl, Leinwand, 41.8x2.10 Fuss." L. még Parthey, G., Der Deutsche Bildersaal II, Berlin 1864, 19, és Gf. Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete. V. nagy művészeti aukció. Budapest 1941. febr., 526. sz. „Pfeiler Maximilian, Flora (az alak Gregorio Lazzarinitől). Olaj, vászon, 182x218 cm." 15 Mannlich, J. Ch., Beschreibung der churpfalzbairischen Gemäldesammlung zu München, München 1805,1, 832, II, 12, 59. sz. „Ein Früchtenstück" (szőlő, dinnye asztalon) említve, Füssli, i. m. (1809) 1079. Schleissheimben három Pfeiler képet idéz „darunter eines wo eine Gärtnerin einen Korb mit Weintrauben in einen Brunnen stellt und endlich sein lebensgrosses Bildnis mit der Geige in der Hand." L. még Nagler, i. m. (1841) 212.
