Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)

Csillagok rendje, rend az emberi világban

nek tartott Vénusz és Jupiter egészíti ki, együtt a Mérleg, a Bika, a Nyilas és a Halak jegyeivel. Ezekre az összefüggésekre világítottak rá a kiállított, legnagyobbrészt 16. és 17. századi, az említett rajzok kivételével csupa fa- és rézmetszetből, illetve rézkarcból álló sorozatok. A hét bolygó megjelenítéseit négyes csoportok követték : a négy elemet, a négy vérmérsékletet, a világ négy korszakát, a négy életkort, a négy évszakot (ehhez kapcsolódva a tizenkét hónapot), a négy napszakot és a négy földrészt reprezentáló grafikai lapok. Az ember és a fizikai világ között kapcsolatot teremtő öt érzék ábrázolásai elsősorban azzal illeszkedtek a többi kiállított metszet sorába, hogy a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás köti össze a mikrokozmosz jelképének tekintett embert a makrokozmosszal. A tárlatot hét-hét lapból álló metszetegyüttesek zárták, amelyek elvontabban fűződtek a fenti csoportokhoz: a hét szabad művészetet, a hét erényt és a hét főbűnt allegorikus alakok szimbolizálták. A kiállítást Komoróczy Gézának, a budapesti Tudományegyetem assziriológiai és hebraisztikai tanszéke vezetőjének, a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja igazgatójának a tárlat központjában álló gondolat távlatait és aktualitását megvilágító beszéde nyitotta meg. B. Sz. CSILLAGOK RENDJE, REND AZ EMBERI VILÁGBAN Megnyitó a Szépművészeti Múzeum Csillagsorsok és ember sor sok című grafikai kiállításán 1990. március 9-én Mi van ma? Milyen nap, hogy ennyien gyűltünk össze, ünnepiesen? A nap: péntek; s az időpont: alkonyat felé, a nappal és az este határán. A zsidó hagyomány szerint hamarost kezdődik az ünnep; gyertyagyújtás, és beáll a nyugalom, emlékeztetőül a világteremtő Isten sábesz-ére. Az antik és középkori világban a péntek: Venus napja, az istennő és a bolygó természete szerint, s bizonyosan mind e kettő minden örömével együtt. Az időpont meghatározásának még csak az elején vagyunk, s máris fölsejlik előttünk a mai nap kozmikus beágyazottsága: mert egy nap is része a mindenségnek, s a mindenség csupa egy napokból áll. Ha kimennénk a szabad ég alá, a keleti égbolton már láthatnánk: holnap vagy holnapután telehold lesz. Hajnalonta a Venus legfényesebb arcát mutatja. Az éjszakai égen éppen látható a Mars, a Jupiter, a Saturnus. Ha a babiloni naptár még élne... — de nem jó a megfogalmazás: ha mi magunk