Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 70-71. (Budapest, 1989)

Echo Lysippea

ECHO LYSIPPEA A terrakottagyűjtemény 1913-ban Paul Arndt-tól vásárolt legrégibb anyagában két sziklán ülő ifjúalak került a miízeumba. A kisebbik részben, a nagyobb teljes egészében kézzel készült; a külön mintázott sziklához utólag ragasztották hozzá az emberalakot. Szürkésbarna agyagszínük egyforma, méretük és kivitelük különböző. A kisebb

1 viszonylag vékony falú, a test alsó és felső része is külön készült (10-13. kép). Felső teste kissé hátradől. Jobb sarka a sziklához támaszkodik, bal lába előrenyújtva a levegőben van. Mindkét karja könyökben meghajlítva; a bal a teste előtt keresztbe téve, ujjai a jobb könyököt érintik, a jobb kar felemelve, a felsőkar befelé fordított nyitott tenyérrel a levegőbe nyúlik. Az arcvonások durvák, a fejet rövid, göndör haj fedi. Mind az emberalak, mind a szikla alján hátul félkör alakú kivágás. A másik szobor

2 sokkal vastagabb falú, durvább kidolgozású (14-17. kép). A szikla ezen is külön készült. Az ifjú az előbbihez hasonlóan szétvetett lábakkal ül, felsőteste kissé előredől, mindkét sarka a sziklát érinti; a két kar tartása hasonló az előzőéhez, de nem azonos vele: a jobb kar alul könyökkel a bal tenyéren nyugszik, fölül a fejet támasztja meg. Az arc elnagyolt kidolgozású, de vonásai finomabbak, mint a kisebb szobornál; a homlokba fésült haj csak elől van jelezve. Hátul nincs nyílás rajta. Mindkét szobron fehér fedőfestés nyomai látszanak. A két szobor, amely Arndt kéziratos feljegyzése szerint Apuliából származik, nem áll elszigetelten a dél-itáliai koroplasztikában. Egy Monopoli közelében talált példány Bariban típusában a nagyobbik budapesti szobor pontos mása, mérete szerint a kisebbhez áll közel.

3 Mint eapuai lelőhelyút tartják számon a nápolyi Museo Nazionale egy darabját,

4 amelynek típusa a nagyobb budapesti példányéval azonos, azzal a figyelemre méltó különbséggel, hogy a karok tartása fordított ; mérete a kisebb példányé, de arca a másikéhoz áll közel. Nyilvánvalóan ezzel azonos típusú volt a párizsi Louvre egy példánya, amelynek jobb karja és lába hiányzik, mérete és arctípusa a kisebb budapesti szoboréval egyezik (18-19. kép).

5 Ismeretes továbbá néhány darab, amelyen a végtagok pozíciója többé-kevésbé eltér a fenti öt példányon láthatótól, de összefüggésük ezekkel vitathatatlan. Egy másik párizsi példány

6 mind méretében, mind az arc vonásaiban és a karok tartásában rokon a kisebb budapesti szoborral, amelytől elsősorban a keresztbe tett lábak motívuma különbözteti meg (20-21. kép). A Louvre harmadik ide tartozó szobra

7 két 1 Ltsz.: T.459; m.: 22,8 era. A jobb fölső karon és kézfejen kis kiegészítés; a jobb kar és a bal láb ragasztva. írod.: Oroszlán, Z., Az O. M. Szépművészeti Múzeum antik terrakottagyűjteményének katalógusa, Budapest 1930, 91, 8. sz. 2 Ltsz.: T.460; m.: 30,5 cm. A jobb lábfej hiányzik, a bal kéz ujjai letörtek; hátul több helyen repedés. írod.: Oroszlán, ;'. m. 90, 2. sz.; Szilágyi, J. Gy., Antik művészet. Kiállítás a debreceni Déri Múzeum és a Szépművészeti Múzeum anyagából, Székesfehérvár 1975, 11. k. 3 Winter, Typen II, 449, 8. 4 Winter, i. h. 8, c; Levi, A., Le terrecotte figurate del Mus. Naz. di Napoli, Firenze 1926, 130, 583. sz.; Delia Torre, O.

—Ciaghi, S., Terrecotte figurate di Capua (Terrecotte figurate ed architettoniche del Mus. Naz. di Napoli, I.), Napoli 1980, 32 és 22. t., 3. k. 5 Besques, S., Musée du Louvre, Cat. raisonné des figurines et reliefs en terre cuite, IV—1, Paris 1986, 55-56, D 3594, 45. t., a. kép. A 18-23. kép eredetijét és közlésük engedélyezését Alain Pasquier baráti szívességének köszönhetem. 0 Besques, i. m. 55, D 3593, 45. t., b. kép. 7 Besques, i. m. 55, D 3592, 45. t., e. kép.