Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Johann König egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

Ecce Homo képen tükröződik (110. kép), 18 mely alig haladja meg a kegyképek színvonalát és lényegesen alatta marad még König Ecce Homo rajza kvalitásá­nak is. 19 A díszes brokátba burkolódzó Pilátus arra is példa, hogy mintaképek nélkül König valójában nem ura a figura ábrázolásának. Figurális oeuvre-jénék feldolgozása nyilván még sok problémát rejt magában. A következőkben arra keresünk választ, milyen előképek és mintaképek nyomán készült a budapesti Szent Család kompozíció. Szent József meditációba mélyedő alakja megismétli Raffaello Szent Cecilia szentekkel (Sacra Conversa­zione) oltárképének Szent Pál alakját. 20 Az oltárt (111. kép) a szentéletű Elena Duglioli Dall'Olio rendelte meg a San Giovanni in Monte templomban lévő családi kápolna számára 1514 előtt. Az oltárkép a 18. század végéig a helyén volt, így König eredeti helyén is láthatta. Az Itáliába utazó északi festők nyil­vánvalóan megálltak Bolognában is. Raffaello Szent Pálja monumentális Ge­wandfigur, zöld ruhát és vörös tógát visel, haja sötét. Kezében kard és össze­hajtogatott papírlap van. A Szent Cecília kép utóélete a Raffaello-reneszánsz szempontjából is fontos. 21 Már a 16. században is készültek róla festmény- és metszetmásolatok, 1531-ben készült Giulio Bonasone metszete a festményről. 22 A kompozíció elterjedéséhez Marcantonio Raimondi metszete (Bartsch 116) járult hozzá, de szempontunkból ez elhanyagolható, mivel ott Szent Pál alakja eltér a festményen megvalósult alaktól, feltehetően Raffaello egy másik terve alapján készült. 2 ''' König nem a metszetet, hanem valószínűleg magát a festményt ismerte és használta fel. De az is elképzelhető, hogy ismerte Raffaello Szent Pálhoz készült rajztanulmányát, vagy annak egy másolatát (112. kép). 24 König Szent Józsefe közelebb áll a rajzhoz. Feltehetően ennek egy rajzmásolatát is­merte és használta fel. A bolognai oltár több festménymásolata ismert. 25 Denys Calvaertnek tulaj­donított másolata ma Drezdában van, ezen Szent Pál alakja is pontos másolata az eredetinek. 26 Guido Reríi 1600-ban készített másolata a római S. Luigi Fran­18 Első közlése G. Krämer in Deutsche Barockgalerie, i. m. (fent 4. j.) 1984, 161. A fénykép megküldését is neki köszönöm. 1Í) Az Ecce Homo egyik rajzvázlata: in Augsburger Barock, i. m. (fent 4. j.) 272. sz. München, Staatliche Graphische Sammlung, ltsz. 37 579. 20 Dussler, L., Raphael. A Critical Catalogue of his Pictures, Wall-paintings and Tapestries, London —New York 1971, 39—41; Legutóbb Indagini per un dipinto. La Santa Cecilia di Raffaello. Introduzione di A. Emiliani. Bologna 1983. 21 Bernardini, C., Problemi di fortuna postuma: fra maniera e accademia, pittura senza tempo e ideale classico, Indagini per un dipinto, i. m. 143—179. 22 Bianchi, L., La fortuna di Raffaello nell'incisione. Raffaello. L'opera. Le fonti. La fortuna, i. m. 653, 678. 23 Oberhuber, K., The Works of Marcantonio Raimondi and his School, New York 1978, The Illustrated Bartsch 26. 151, 116. sz. feltehetően Raffaello egy terve nyomán készült. Dussler i. m. 40 idézi Fischelt „made up of a jumble of motifs which derive partly from Raphael". 24 Haarlem, Teyler Museum. Le dessin italien dans les collections Hollandaises. Paris—Rotterdam— Haarlem 1962, 63. sz.; Knab, E. — Mitsch, E. — Oberhuber, K.. Raphael. Die Zeichnungen, Stuttgart 1983, 510—511. sz. 606; Joannides, P., The Draw­ings of Raphael, Oxford 1983, kat. 382. sz. 229. Ezt az erőteljes, drapérába burkolt férfi­alakot Raffaello először a Disputa del Sacramentón az oltártól balra álló figurában fogalmazta meg, majd felhasználta a Raimondi metszetekben fennmaradt apostol­sorozat alakjaihoz is. 25 Passavant, J.— D., Raphaël d'Urbino et son père Giovanni Santi, Paris 1860, 109. sz. 148. skk. felsorolja a metszetmásolatokat is.; Dussler, L., i. m. 40. 26 Dresden, Gemäldegalerie, 94. sz. Olaj, vászon, 231X148 cm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom