Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Marco Barbarigo doge büsztje a Régi Szoborosztályon

A Nagy Tanácsteremben és az ún. Szavazatszedő Teremben (Scrutinio) a Köztársaság határozata értelmében 1365-től kezdődően a Tanács megfesttette a Köztársaság vezető hivatalnokait. 10 A fenti, festőileg különösebben nem jelen­tős profilképmás baloldali nézetben mutatja Marco Barbarigót: éppen azokkal a jellegzetességekkel — a homloksíkból hegyes szögben előreugró orr, a két száj szegletben lefelé forduló alsóajak — melyekkel az érem és a budapesti ter­rakotta is bemutatja őt. Mindezek alapján kétségtelen, hogy gyűjteményünk szobra a Velencei Köz­társaság 73-dik dogéját, Marco Barbarigót ábrázolja. A Cambrai-i Liga háborújának idejéig a velencei dogék hivatalból is pénz­összeggel támogatott díszsíremlékei gyors egymásutánban követték egymást, és mind méretben, mind a mellékalakok számában, valamint a tektonikus és deko­ratív részletek gazdagságában egyre jelentősebbek és nagyobbak lettek. A szak­irodalom általános vélekedése szerint Niccolö Marcello, Pietro Mocenigo, And­rea Vendramin és Giovanni Mocenigo síremlékét Pietro Lombardi és családja készítette. 11 A hivatalban soronkövetkező két doge, Marco és testvére, Agostino Barbarigo síremlékt a fenti megmaradt síremlékekkel ellentétben, elpusztult. 1807-ben bontották el, ugyanis a S. Maria della Caritát, a felállítási helyet az Accademia di Belle Arti új székhelyévé alakították. 12 A síremlék egykori, ere­deti megjelenéséről azonban pontos ismereteink vannak, mivel két megbízható metszet maradt ránk ábrázolásával. 13 Ezek egyikén a XVI. század eleji állapotot suor Isabella Piccini metszete örökítette ránk (60. kép) 14 Ennek alapján a velen­cei dogé síremlékek sorában rendhagyónak számító, kettős, oltárral ellátott sír­emlék volt a két Barbarigo testvér emlékműve. Mint ahogy ez a metszetről jól kivehető, a két testvér kétszer jelenik meg az emlékművön: a háromíves, kö­zépső tengelyében oltárral ellátott síremléken a legalsó szinten, az oltár magas­ságában térdelve, majd a bal szélső mezőben, a középső szintre helyezett szarko­fágon felravatalozott fekvő halottként ábrázolva Marco Barbarigót ismerjük fel — az oltár és a síremlék jobb oldalán ugyanilyen elhelyezésben a fiatalabb test­vér, Agostino jelenik meg. A Santa Maria della Caritá Barbarigo-síremlékének készülését egykorú írott források alapján követhetjük nyomon. 15 1486. augusztus 3-án, röviddel ha­lála előtt (aug. 14), Marco Barbarigo dogé módosította végrendeletét. Eszerint a korábban apjától építtetett Santa Andrea della Certosa templom helyett — ahol egyébként testvérei, Jacopo ( + 1466) és Girolamo (+1467) már nyugodtak — új helyen kívánta eltemettetni magát. Az új helyet a testmentumának végre­10 Zanotto, Fr., i. m. (fent 9. j.); Lorenzetti, G., in Rivista di Venezia 1933, 387— 390. 11 V. ö. fent 3. j.; Niccolö Marcello síremlékét kiveszi a sorból Brand. H., G., t. m. (fent 3. j.) 171—184; Markham Schulz, A., Pietro Lombardo's Barbarigo Tomb in the Venetian Church of S. Maria della Caritá in: Art the Ape of Nature New York 1980, 187. 12 A síremlék történetének legjobb feldolgozása: Markham— Schulz, A., i. m. (fent LI. j.). 13 Singer, H., W., Allgemeiner Bildniskatalog, Leipzig 1930, I. 164. 4841 szám: Marco Barbarigo J. Piccini rézmetszete a drezdai Kupferstichkabinettban A 855,2; 4842. szám: Lazzarini rézmetszete szintén Drezdában, Kupferstichkabinett A 875,06. A két Barbarigo testvér síremlékét leírja Sansovino, Fr., Venetia cittá nobilissima et singulare descritta in XIIII libri Venezia 1581, 95. 14 Singer, H. W., t. m. (fent 13. j.) 4841. szám — illusztrálja Markhmam Schulz A., i. m. (fent 11. j.) 1. ábra. 15 Markham Schulz, A., i. m. (fent 11. j.) 173—174.

Next

/
Oldalképek
Tartalom