Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Marco Barbarigo doge büsztje a Régi Szoborosztályon
esetleg szóbajöhet Marco Barbarigo (1485—86), akinek éremarcképe á 11 a 1 á nos benyomásokban emlékeztet mellképünkre". 5 Tanulmányának terrakottánkra vonatkozó részét végül azzal zárta, hogy a buszt stílusa nem áll távol sem Niccolö Marcello sírszobrától, sem Pietro Mocenigo fali síremlékének főalakjától, amelyek Pietro Lombardi művei. A budapesti terrakotta buszt jellemzői: profilnézetben az orr határozottan lefelé ereszkedik, a homlokzóna síkja és az orr alatti szájzóna tengelye nem esnek egybe. E tipikus jellegzetességeket szem előtt tartva úgy vélem, az ábrázolt személy pontosan azonosítható a washingtoni Samuel H. Kress kollekciónak az egykori Dreyfus gyűjtemény Hill-féle feldolgozását kiegészítő, egyéb helyekről származó medalionokat, plaketteket és érmeket összesítő katalógusában, a Camelio modorában készített érmék között 151-es számú dogé éremmel (59. kép). 6 Ennék felirata: Marcus Barbadico Dux Veneciarum, hátoldalán a borostyánkoszorúval keretezett doge-devisa: „Servavi bello patriam morboque iam fameque iustitiam . . . dare non potui" (pontozott rész lekopás miatt nem olvasható — egyébként más fennmaradt érem alapján a teljes jelmondat: Ser/ vavi: be/llo patriam/morboque fame/que: iustitiam fo/vl: plus da/re: non: potu/i. 7 Camelio (tulajdonképpen Vettor di Antonio Gambello) medalionkészítő, ékszerész és fegyverkészítő, első említése szerint 1484-től a velencei pénzverde mestere volt. 8 Hivatalból, nyilván híven örökítette meg a következő évben uralkodó dogé profilját. Az érem szinte túlzó módra hangsúlyozza a terrakotta büsztről ismert arc szerkezetét: főként azt a jellegzetességet, hogy az orr erősen lefelé ereszkedik. Megfigyelhető azonban, hogy az érmén a homloksík az orr alatti zónától meglehetősen távol van; azaz a koponyán az állkapocs élesen előreugrik, a homlok ferde síkja és az áll függőleges tengelye pedig eltér a terrakotta megfelelő részeitől. Ezzel szemben a szemgödör és az orr teljesen azonos az érmen és a terrakottán. Az érmen megfigyelt portré-jellegzetességek felismerhetőek a velencei Dózsepalota Nagy Tanácsterme doge effigies sorozatán, mégpedig a teremnek a Piazzetta felé tekintve jobboldali, a Cortile felőli falán, ahol a sorban 73-dik dogéként Marco Barbarigo arcmását, az 1577-es tűzvészben elpusztult, korábbi, számadáskönyvek bejegyzése szerint Gentile Bellimtől származó falfestményt a tűzvész után Jacopo és Domenico Tintoretto rekonstruálta, azaz festette meg újra (58. kép). 9 5 Balogh, J., i. m. (fent 2. j.) 28, lábjegyzet 135. 6 Hill, G. F., Complete Catalogue of the Samuel H. Kress Collection. Renaissance Medals from the Samuel H. Kress Collection at the National Gallery of Art based on the Catalogue of Renaissance Medals in the Gustave Dreyfus Collection by G. F. Hill, revised and enlarged by Graham Rolland London 1967, 32 ugyanilyen medalion: Catalogo delle Medaglie I, sec. XV. Numismatiche. Comune di Milano Milano 1986, nr. 232: fém, 77 mm átmérővel, Gambello Vittore: Marco Barbarigo: a pontozott, körbefutó kereten felül átlyukasztva; nr. 233: fém, 77 mm Marco Barbarigo — lyukasztás nélküli példány. 7 Hill, G., F., i. m. (fent 6. j.) 32; éppségben fennmaradt szöveg Catalogo i. m. (fent 6. j.) 53. 8 Thieme —Becker; Allgemeine Lexikon der Bildenden Künstler 13 Bd. Leipzig 1911, 140—41. 9 Zanotto, Fr., IÎ palazzo ducale di Venezia I— IV, illustrata da Francesco Zanotto 1861— Ritratti' dei dogi in vol IV. Itt a X tábla bal felső, 73. számmal ellátott metszete; 1 Dogi a cura di Banzoni, G., Milano 1982, 218 ábra.
