Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Egy úttörő

területen, főként annak déli részén, amely a görögökkel közvetlenül érintkezett, 65 a már korábban megindult társadalmi és gazdasági fejlődés hirtelen meggyor­sult, 65 / 3 ami a 8. század közepe után az előzőt szervesen folytató, de lényegében új kultúra kialakulásához vezetett. Minket ezúttal ennek a folyamatnak művészeti oldala érdekel közelebbről. Nyilvánvaló, hogy a görög és az ezeket kísérő közelkeleti műtárgyak megjele­nése kereskedelmi szempontból csak mellékes jelensége lehetett a két nép kap­csolatának. Másfelől a görögökkel való kapcsolatok során és jórészt azok követ­keztében átalakuló társadalomnak szellemi kultúrájában is át kellett alakulnia. Ennek az átalakulásnak irányát és ütemét meghatározta a Villanova-kultúra népének a Mediterráneumban egyebütt ismeretlen befogadó készsége a görög kultúrával szemben. A 8—7. század fordulójától ezt az euboiai telepesektől meg­tanult ABC-vel rögzített írásos dokumentumok is mutatják, a kezdetekre vonat­kozólag elsősorban a tárgyi emlékek adnak forrásanyagot. Az említett befogadó készség egyik legszembetűnőbb jele a görög festett kerámia műfajának átvé­tele volt. A jelenség szinte egyedülálló a görögökkel érintkező ókori kultúrák­ban, amelyek többnyire megelégedtek a görög vázák importjával, vagy, ha eset­leg volt helyi vázafestő hagyományuk, mint Apulia és Szicília bennszülött né­peinél vagy később az ibéreknél, az importált görög vázák sajátosságai hamar feloldódtak benne, ahogy ezt a legjobban az euboiai geometrikus kerámia cip­rusi utánzatainak sorsa tanúsítja. 66 Etruriában a korongon készült, figurális festésű vázák műfajának átvétele korszakhatárt jelent a művészetben. 67 Nem annyira az átvétel ténye, mint inkább módja és következményei miatt. A 8. század közepe előtt az uralkodó durván iszapolt, kézzel formált, bekar­colt díszítésű vagy díszítetlen, jellegzetes formakinccsel rendelkező Villanova­kerámia mellett megjelentek az ettől formáikban, technikájukban és díszítésük­ben egyaránt különböző importált görög festett vázák. Az utóbbiaknak talán már a század közepe előtt, de semmi esetre sem sokkal később helyi utánzatai is készültek, az utánzat legszűkebb értelmében : többé-kevésbé sikerült és minta­képeiktől egyelőre olykor megkülönböztethetetlen másolatai az importált da­raboknak. 68 Jelentőségük elsősorban művészetszociológiai: jelzik, hogy kiala­kult egy olyan csoportja a Villanova-kultúrából kinövő új társadalomnak, amely­nek igénye volt görög kerámiára, illetve az általa képviselt művészetre. Az importált és imitált vázák viszonylag kis száma és más kultúrák párhuzamos jelenségei alapján ezek eleinte elsősorban nem mindennapos használatra szánt, 65 A firenzei Piazza della Signoria új feltárásai, amelyeknek anyagát Francesco Nicosia baráti szívessége folytán láthattam, azt mutatják, hogy a görög geometrikus kerámia ebben a korszákban egészen az Arno partjáig eljutott (vö. erről De Marinis, G., St. Etr. 51, 1983, 434); lehetséges azonban, hogy még északabbra is (vö. Morigi Govi, C—Tovoli, S., Sí. Etr. 47, 1979, 4—7, 22—26; Martelli, M., Studi Urbinati B 3, 55 (1981—82) 73—78. 65 /a Vö. Gras, M., Trafics tyrrhéniens archaïques, Roma 1985, 706 (a legfontosabb irodalommal). 66 Coldstream, J. N., Report of the Department of Antiquities, Cyprus 1979, 258— 269. 67 Az etruszk geometrikus kerámia kutatásának jelenlegi állásáról, a korábbi irodalommal, Isler, i. h. (fent 6. j.) 9—48 és legutóbb Szilágyi, J. G.. Ceramica figu­rata dall' etrusco-geometrico all' etrusco-corinzio (s. a. a II. Nemzetközi Etruszkoló­giai Kongresszus aktáiban; 1. fent 27. j.). 68 Importált és helyben készült euboiai díszítésű vázák megkülönböztetésében a Mössbauer-analízis hozhat szilárdabb eredményeket; vö. fent 63. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom