Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Egy úttörő
területen, főként annak déli részén, amely a görögökkel közvetlenül érintkezett, 65 a már korábban megindult társadalmi és gazdasági fejlődés hirtelen meggyorsult, 65 / 3 ami a 8. század közepe után az előzőt szervesen folytató, de lényegében új kultúra kialakulásához vezetett. Minket ezúttal ennek a folyamatnak művészeti oldala érdekel közelebbről. Nyilvánvaló, hogy a görög és az ezeket kísérő közelkeleti műtárgyak megjelenése kereskedelmi szempontból csak mellékes jelensége lehetett a két nép kapcsolatának. Másfelől a görögökkel való kapcsolatok során és jórészt azok következtében átalakuló társadalomnak szellemi kultúrájában is át kellett alakulnia. Ennek az átalakulásnak irányát és ütemét meghatározta a Villanova-kultúra népének a Mediterráneumban egyebütt ismeretlen befogadó készsége a görög kultúrával szemben. A 8—7. század fordulójától ezt az euboiai telepesektől megtanult ABC-vel rögzített írásos dokumentumok is mutatják, a kezdetekre vonatkozólag elsősorban a tárgyi emlékek adnak forrásanyagot. Az említett befogadó készség egyik legszembetűnőbb jele a görög festett kerámia műfajának átvétele volt. A jelenség szinte egyedülálló a görögökkel érintkező ókori kultúrákban, amelyek többnyire megelégedtek a görög vázák importjával, vagy, ha esetleg volt helyi vázafestő hagyományuk, mint Apulia és Szicília bennszülött népeinél vagy később az ibéreknél, az importált görög vázák sajátosságai hamar feloldódtak benne, ahogy ezt a legjobban az euboiai geometrikus kerámia ciprusi utánzatainak sorsa tanúsítja. 66 Etruriában a korongon készült, figurális festésű vázák műfajának átvétele korszakhatárt jelent a művészetben. 67 Nem annyira az átvétel ténye, mint inkább módja és következményei miatt. A 8. század közepe előtt az uralkodó durván iszapolt, kézzel formált, bekarcolt díszítésű vagy díszítetlen, jellegzetes formakinccsel rendelkező Villanovakerámia mellett megjelentek az ettől formáikban, technikájukban és díszítésükben egyaránt különböző importált görög festett vázák. Az utóbbiaknak talán már a század közepe előtt, de semmi esetre sem sokkal később helyi utánzatai is készültek, az utánzat legszűkebb értelmében : többé-kevésbé sikerült és mintaképeiktől egyelőre olykor megkülönböztethetetlen másolatai az importált daraboknak. 68 Jelentőségük elsősorban művészetszociológiai: jelzik, hogy kialakult egy olyan csoportja a Villanova-kultúrából kinövő új társadalomnak, amelynek igénye volt görög kerámiára, illetve az általa képviselt művészetre. Az importált és imitált vázák viszonylag kis száma és más kultúrák párhuzamos jelenségei alapján ezek eleinte elsősorban nem mindennapos használatra szánt, 65 A firenzei Piazza della Signoria új feltárásai, amelyeknek anyagát Francesco Nicosia baráti szívessége folytán láthattam, azt mutatják, hogy a görög geometrikus kerámia ebben a korszákban egészen az Arno partjáig eljutott (vö. erről De Marinis, G., St. Etr. 51, 1983, 434); lehetséges azonban, hogy még északabbra is (vö. Morigi Govi, C—Tovoli, S., Sí. Etr. 47, 1979, 4—7, 22—26; Martelli, M., Studi Urbinati B 3, 55 (1981—82) 73—78. 65 /a Vö. Gras, M., Trafics tyrrhéniens archaïques, Roma 1985, 706 (a legfontosabb irodalommal). 66 Coldstream, J. N., Report of the Department of Antiquities, Cyprus 1979, 258— 269. 67 Az etruszk geometrikus kerámia kutatásának jelenlegi állásáról, a korábbi irodalommal, Isler, i. h. (fent 6. j.) 9—48 és legutóbb Szilágyi, J. G.. Ceramica figurata dall' etrusco-geometrico all' etrusco-corinzio (s. a. a II. Nemzetközi Etruszkológiai Kongresszus aktáiban; 1. fent 27. j.). 68 Importált és helyben készült euboiai díszítésű vázák megkülönböztetésében a Mössbauer-analízis hozhat szilárdabb eredményeket; vö. fent 63. j.
