Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Egy úttörő
hatása elképzelhető, 30 ami azonban nem érinti a fazekasmester eredeti teljesítményének értékét. Ugyancsak jórészt tisztázott a díszítés eredetének kérdése. A forumi töredékkel és a veii példánnyal foglalkozva Colonna elfogadta és további adatokkal bizonyította, hogy díszítésük motívumai a görög, és ezen belül közvetlenül az euboiai geometrikus vázafestészetből erednek. 31 A budapesti példány díszítése is ezt igazolja. A másik két darabon nem szereplő térkitöltő motívum, a svasztika éppúgy közkincse a görög későgeometrikus vázafestészetnek, mint a csillag, a rácsozott rombusz és a pontrozetta, vagy a díszítés többi eleme, a koncentrikus körök frize, a „Kolbenmuster", a zegzugvonal, az alsó pontsor és a párhuzamos M-vonalak függőleges sora. Az argosi geometrikus kerámiában ezek többnyire éppúgy megjelennek, mint Boiótiában vagy Kós szigetén és másutt, 32 a legkorábbi itáliai import szempontjából azonban ezek a területek aligha jöhetnek számításba, Korinthosban pedig a motívumok jó része ismeretlen. Euboiába, amelynek geometrikus vázafestészetét ma már gazdag publikált anyag dokumentálja, 33 elsősorban Attikából kerülhettek. 3 ' 1 Bár az euboiai vázafestészetre egészében sokfelől jött elemek szabad felhasználása, egységes önálló stílus hiánya jellemző, 35 tipikus euboiai vonásnak látszik a sűrűn egymás mellé rajzolt koncentrikus körök frize. 36 Az attikai vázákról jól ismert függőleges M-sor tagjainak keret nélküli lebegése is főként euboiai sajátság. 37 Bár Attikában született gondolat folytatása, ugyancsak az euboiai kerámiára jellemző a veii és római példányon látható madárral díszített önálló metopé, 38 amelynek az Etruriában is elterjedt geometrikus „madaras csészék"-en jónéhány példája maradt fenn. 39 Tipikusan euboiai vonás a madárral díszített metopékon térkitöltő dísz30 Vö. Coldstream, J. N., Geometric Greece, London 1977 (a következőkben = GGr), 233. A lehetőségre Colonna, MEFRA 92 (1980) 595, is utal; kronológiai aggályai aligha perdöntőek. 31 Coldstream, GGP 192, 370; Colonna, MEFRA 89 (1977) 474 és 92 (1980) 593; Buranelli, i. h. 578. 32 Argos: Courbin, i. m. (fent 17. j.) 147—154; Boiótia: Ruckert, A., Fühe Keramik Böotiens, Bern 1976, 41—58; Kós: Morricone, L., ASAtene 56 (1978, megj. 1982) 411—423. 33 Alapvető J. Boardman két tanulmánya: BSA 47 (1952) 1—48 és 52 (1957) 1—10. összefoglalóan Coldstream, GGP 189—195 és GGr 192—195. Űj anyagot elsősorban A. Andriomenou tett közzé: Eretriából Arch. Eph. 1975, 206—229 és 52—68. t.; 1977, 128—163 és 33—53. t.; 1981, 84—113 és 15—44. t.; 1982, 161—186 és 21—37. t.; 1983, 161—185 és 51—64. t., 186—192 (a korábbi irodalom), továbbá ASAtene 59 (1981) 187— 235 és in Tainia Hampe (fent 22. j.), 21—34 és 3—7. t.; Chalkisból BCH 108 (1984) 37— 69 és 109 (1985) 49—75. Az Eretriában folyó svájci ásatások anyagából: Descoeudres, J.—P.,in Eretria V, Bern 1976, 13—58 és 1—6. t. 34 Coldstream, GGP 192—193. 35 Coldstream, i. m. 192 és jóval pozitívabban in The Greek Renaissance of the Eighth Century B. C. (ed. R. Hägg), Stockholm 1983, 20; vö. Descoeudres, i. m. (fent 33. j.) 57. 36 Descoeudres, i. m. 44. 37 Andriomenou, in Tainia Hampe (fent 22. j.) 33. 38 Descoeudres, i. m. 44; Coldstream, J. N., in La céramique grecque ou de tradition grecque au Ville s . en Italie centrale et méridionale (Cah. Centre J. Bérard III), Naples 1982, 24—27. 39 Ridgway, in Italy Before the Romans (fent 8. j.), 119—120 és legutóbb Bruni, S., in Civiltà degli Etruschi (fent 12. j.), 61—62 (irodalommal). A madaras metopék a görög geometrikus kerámia más formájú helyi utánzatain: Delpino, F.—Fugazzola Delpino, M. A., Arch. Class. 28 (1976) 4. Egy új példány Cures Sabini-ból: Guidi A.— Zifferero, A., Arch. Laziale 8 (1987) 321—329, 10,1. kép.
