Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Egy úttörő
ő maga sem tudta másképpen elképzelni, mint a veii (és budapesti) állványéval azonos formában, 24 és ezt a formát meggyőzően helyi hagyományból vezette le. Ha a rekonstrukció helyes, fenntartva azt, hogy a forumi töredéket díszítő kéz nem azonos a Casale del Fosso-festőével, leginkább azonos műhelyben dolgozó két festőről lehet szó, hacsak nem feltételezzük Colonnával, hogy Euboiában itáliai formát utánoztak, vagy nem gondoljuk, hogy Közép-Itáliában nagyjából egy időben és egy körzetben két különböző műhelyben készítettek azonos formában ilyen egyelőre ritkaságnak tűnő edénytartó állványokat. Mindez azonban nem érinti közvetlenül a festővel kapcsolatos további kérdéseket. Az elsőt ezek közül, a készítés helyének kérdését lényegében eldöntötte Buranelli utalása arra, hogy az agyag típusa azonos a Casale del Fosso nekropolisban talált egyidejű korongon készült vázák túlnyomó részének anyagáéval. 25 Ugyanő mutatott rá, hogy a sír, teljes anyagának elemzése alapján, Veii kora vaskori kultúrájának IIB fázisába sorolható. 26 Az abszolút kronológia részletkérdései távolról sem tekinthetők még véglegesen megoldottaknak, 27 de a sír anyaga korábbi időre utal, mint a II. fázis zárószakasza, vagyis — a keltezést az ajánlatos tág keretek között tartva — a 8. század harmadik negyedén belüli éveikre. Az edénytartó formájának kérdését a forumi töredékkel kapcsolatosan először Colonna vizsgálta meg részletesen. 28 Pontos párhuzama nem ismeretes, de teljesen meggyőzőnek látszik Colonna feltevése, amely szerint helyi előzményekre: a 8. századi latiumi formából alighanem Veiiben kialakult hoímosokra vezethető vissza. 29 A budapesti és veii darab által képviselt változat létrejöttében görög előképeknek aligha volt szerepe; keleti bronz edénytartó állványok hogy a forumi töredék Itáliában készülhetett („perhaps an Italo-Greek work"). Határozottan a helyi készítés mellett foglalt állást meggyőző érvekkel Isler, i. h. (fent 6. j.) 30, ugyanígy legutóbb Delpino, i. h. (fent 12. j.) 76. Dehl, i. m. (fent 6. j.) 127 és 253, továbbra is az euboiai-kykládikus térségben készült importnak tartja. 24 Ugyanígy Buranelli, i. h. 578. Dehl, i. m. 127, 581. j. és 253, nyitva hagyja a kérdést, bár Müller—Karpe sokaktól elfogadott feltevését (Zur Stadtwerdung Roms, Heidelberg 1962, 59 és 43. t., 9. k.), amely szerint skyphosnak kell kiegészíteni, ő is alaptalannak látja. Colonna kiegészítése részleteiben természetesen problematikus lehet, de egészében a legvalószínűbb. 25 I. h. 579, 12. j. Ugyanitt utal G. Büchner véleményére, amely szerint nem származhat Ischiáról. 26 I. h. 583 és in Necropoli e usi funerari nell'età del ferro (ed. R. Peroni), Bari 1981, 20. 27 A kiindulási pont Close-Brooks két tanulmánya, i. h. (fent 8. j.) 95—113 (eredetileg NSc 1963, 53—64 és St. Etr. 35, 323—329). A vita tárgya főként a II. fázis kronológiája (Close— Brooks szerint: IIA 800—760 k.; IIB 760—720 k.). Descoeudres, J.—P., BSA 78 (1983) 52, javaslata: IIA 780—730 k.; IIB 750—710 k. Boitani, F. és Ridgway, D., BSA 80 (1985) 140—141, a két kronológia közti eltérés okát csak a szempontok különbözőségében látja: Descoeudres periodizációjának alapja a görög kerámia importja, nem Veii Villanova-korának története. Mindkét javaslatnál reálisabbnak tűnik egyelőre G. Bartoloninak a Firenzében 1985-ben a II. Nemzetközi Etruszkológiai Kongresszuson javasolt megoldása (Veio nell' VIII sec. a. C: rapporti con l'ambiente mediterraneo, s. a. a kongrsszus aktáiban) ; ő az osztatlan II. fázist a 780/760— 730/720 körüli évekre keltezi. Az abszolút kronológia szempontjából aligha van jelentősége az ellenkező irányú kísérletnek, az I. és II. fázis további tagolására (J. Toms kiadatlan disszertációjában, idézi Ridgway, BSA 80, 1985, 140, 11. j.). 28 MEFRA 89 (1977) 474—485 és 92 (1980) 592—597. 29 MEFRA 92 (1980) 596—597; egyetértőleg Buranelli, i. h. 583.
