Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről
szoros előképének tekinthető. A trónépítmény architektúráját, valamint a donátor elhelyezését hasonlóan oldotta meg Jaime Serra a Sigena-i Szűz oltárának középképén.' 21 Pedro Serrának a Tortosa-i Katedrálisból származó Madonnája zenélő angyalokkal, számos részletében (a kisded ruhája, a zenélő angyalok) a Mettercia közeli rokona. 22 Pedro Serra angyalai, a Cardona mester angyalainak közvetlen előképei voltak, amint ez megfigyelhető, a Manresa-i Pünkösd oltár, Krisztus megkeresztelése tábláján. 23 E művet 1394 táján festette, források szerint Pedro Serra. 24 Ramón Destorrents és a Serra testvérek, különösen Pedro művészetéhez kötődött az a név szerint ismeretlen középkori mester, akit Post a katalóniai Cardonaban található oltára alapján „Maestro de la Pentecostés de Cardona"-ként azonosított. A cardonai plébániatemplomban található e mesternek egy Szent Anna oltára is, amely retablonak középképe Mária neveltetését ábrázolja. Post számára ez a mű budapesti festményünk meghatározásához is támpontot nyújtott. 25 Szent Anna balján Evangélista Szt. János, jobbra Szt. Amatőr állnak, az előtérben balra a donátor térdel, a Mettercián látható beállításhoz hasonlóan, vállán ugyancsak ott látható az ujjszerű végű fejfedő, a capuchon. Az alakok mögött, a Destorrentsnél látottakhoz hasonlóan, az angyalok ékes kárpitot tartanak. A cardonai Szent Anna oltár és a budapesti Mettercia már nem a szigorú szimmetrikus ábrázolást követő korai kompozíciókat tartja mintaképéül, az alakok enyhén elfordulva ábrázoltak. Mindkét művön rendkívül hasonló a gyermek Mária beállítása, koronája, kinyújtott könyvet tartó keze, valamint Szent Anna gyermekét tartó jobb keze, valamint velumának megfestése. Hasonló továbbá a két művön Szent Anna palástjának szélén ábrázolt bordürszerű dísz is. Evangélista Szt. János laposan, szinte síkszerűen ábrázolt arca, hajának hullámai, a budapesti művön, különösen a portatívon játszó angyalon újra feltűnik. A Cardonaban lévő Szt. Anna oltáron a mester megfestette Szt. Anna és Joachim találkozását az Aranykapuban. 26 E táblán, Szt. Anna mögött az ajtóban megjelenő nőalak arca a Mettercia alsó Szent nőket ábrázoló sorozatával rokon. Az Angyali üdvözlet Joachimnak angyala ugyanott, a budapesti mű gyermek Jézusának arcához hasonlít. A Guardia Pilosaból származó Joachim és Anna találkozása (ma a Vioh-i múzeumban) 27 oltárképen Szt. Anna és az őt körülvevő asszonyok, egyenes orral, hegyes szemvágásokkal, apró ajkakkal, a cardonai Szt. Anna oltáron és a Mettercián, mint a mesterre jellemző típusok megtalálhatók (38. kép). A barcelonai Mateu gyűjtemény Mária születése képe — szinte életképszerű ábrázolás — az ágynál álló, fedetlen fejű alak és az ajtón kilépő nőalak, a budapesti mű angyalaihoz hasonló. Az újszülött Mária koronája, amelyre már Post is felfigyelt, ugyancsak azonos a budapesti képen láthatóval. 28 A madridi Museo Arqueológico Trónoló Madonnát ábrázoló kis triptichonját Post kétes műként említi. 29 E festmény valószínűleg csupán Cardona mester műhelyében készülhe21 Camón Aznar, J., i. m. (fent 10.j.) 183. k. 22 Olivar, M., The Art Museum of Catalonia, Barcelona, New York 1963. 87. 23 Bosque, A. de., t. m. (fent 18.j.) 38. k. 24 Gudiol Ricart, J., i. m. (fent j.19.) 74. 25 Post, Oh. R., i.m. (fent j.7.) 175. k. 26 Post, Ch. R., i.m. (fent j.7.) 286.; Gudiol Ricart, J., i.m. (fent j.19) 53. k. 27 Post, Ch. R., i. m. (fent j.7.) 1V/II. 524, 203. k. 28 Post, Ch. R., i. rn. (fent j.7.) (VI/II. 514, 219 k. 29 A festmény fotóját közli Camón Aznar, J., i.m. (fent j.lO.) 197. k.
