Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)

A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről

maradtak meg. Itt a poncolások és a mérműszerű keretek, az eredeti rajz vonalát követik. Szent Anna kultusza már a korakeresztény, majd a Karoling korban is kedvelt volt.

14 A XIII. századtól, Mária szeplőtelen fogantatásának egyházi dogmává válásától Szent Anna alakja jelentőssé vált, ábrázolása egész Európában elterjedt.

15 Különösen kedvelt volt Szent Anna harmadmagával ábrázolása, amelynek ikonográfiája kezdetben a szigorú, bizánci típust követte, a trónoló Istenanya szimmetrikus, gyermekét szembenézetben ülve történő ábrázolásával. Spanyolországban, különösen Katalóniában, Andalúziában, Aragóniában virágzott Szent Anna kultusza.

16 Az uralkodó családok nőtagjai előszeretettel viselték nevét. Tiszteletének egyik korai írásos emléke Jaime király 1239-ből származó decretuma.

17 A budapesti oltárképen Szent Anna alakja, léptékben hatalmas az ölében ülő Mária és a kisded léptékéhez viszonyítva. Ez az arány, a főalak ilyen kiemelése, jól megfelel a szent spanyol kultuszának. A XIV. század kezdetétől az Ibér félsziget déli részén egyre erősebb tért hódított az „italogótico", azaz az italíanizáló gótikus stílus. A katalánok vették át leggyorsabban az olasz hatást és abból rövidesen jellegzetes spanyol festészetet teremtettek.

18 A század második felében a katalán és aragón királyi udvarban működött a festő-miniátor Ramón Destorrents, aki Ferrer Bassa követője volt. Szent Annát a gyermek Máriával ábrázoló retablója. a Palma de Mallorca-i Almudayna királyi palotából Ferrer Bassa-nak egy 1343-ban megkezdett oltárát folytatja. A mű Simone Martini és iskolájának hatása alatt készült, de nem mentes még a Duccio alkotásain átható bizánci hatástól sem.

19 Destorrents oltárképén Szent Anna bal térdén ül a koronás gyermek Szűz, mindkettőjük ruhája növénymustrával díszített. A hatalmas, szoborszerűen megfestett Szent Anna alakja mögé a magasból angyalok díszes kárpitot tartanak. Szent Anna kissé jobbra, lehajtott fejjel, de a szemlélőre tekint és jobbjával gyermeke elé nyitott könyvet tart. Az itáliai hatás valószínűleg Ramón Destorrents műhelyében érte Pedro Serrât és általa testvérét Jaimét is. Pedro Serra rövidebb ideig 1357-től Destorrents műhelyében tanult, majd 1363-tól Jaimevel közös műhelyben dolgozott. A Serra festőcsalád körében megszületett, szinte valamennyi „Trónoló Madonna a gyermek Jézussal" típusú mű a budapesti Mettercia valamilyen előképének, ihletőjének, kompozíciójában vele rokon alkotásnak tekinthető. Pedro Serra „Todos los Santos" retablója,

20 amely egykor San Cugat del Vallesban volt, középképén, a Trónoló Mária ábrázolása a gyermek Jézussal, a trónus előtt térdelő apró léptékű donatorral és a zenélő angyalokkal a budapesti Mettercia 14 Kleinschmidt, B., Die heilige Anna und ihre Verehrung in Geschichte, Kunst und Volkstum, Düsseldorf 1930. 15 Aurenhammer, H., Lexikon der Christlichen Ikonographie I. Wien, 1967, 146— 150. 16 Kleinschmidt, B., Annaselbdritt in der spanische Kunst, in Gesammelte Aufsätze zur Kulturgeschichte Spaniens I; Münster 1928. 17 Kleinschmidt, B., i.m. (fent 14.

j.) 111. 18 Bosque, A. de., Artistes italiens en Espagne du XJVe siècle aux Rois Catholiques, Paris 1965, 43. 19 Gudiol Ricart, J., Pintura gótica, Ars Hispániáé IX. Madrid 1955, 61—68, 40. k. 20 Camón Aznar, J,, i. m. (fent 10.

j.) 188. k.