Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)

A Németalföld és határvidékeinek szobrászatához

koporsója előtt Magdolna térdel. Arimathiai József és Nikodemus állnak a sír két keskeny oldalán. Mária mögött, tőle balra Evangélista Szent János látható, majd kezeit tördelő szent asszony szerepel még a gazdagon felépített kompozícióban. A csoport egy fából van kifaragva. Restaurálására 1984-ben került sor, amikor is letisztították róla az erős átfestést. A festés alatt csupán későbbi, valószínűleg 17. századi átfestés maradványai kerültek felszínre.

36 E Maas-vidéki területről valamivel korábbi és magasabb kvalitású példát jelent a Nijveli Archeológiai Múzeum Pietája az 1510—20 körüli időből.

37 A kezek kifejező ereje nagy szerepet játszott ebben az egyébként formailag és tartalmilag egyaránt egyszerűséget kedvelő szobrászatban. A Maas-vidéken a késő gótikában — a 15. század közepétől kezdve — az egyes kisebb területeken a regionális iskolák megsokszorozódtak, bár Liège megőrizte vezetőszerepét.

38 A Maas-vidéki szobrászatnak ez a késői korszaka — mely csupán vázlatosan került még feldolgozásra, 1550-ig tartott. Az alkotások az erős helyi jelleg mellett a németalföldi centrumok művészetének erre a területre való visszahatásáról tanúskodnak. A kezek ábrázolásának jelentőségét bizonyítja az 1520 tájára datált Fájdalmas Mária, melyet namuri mester munkájának tartanak.

39 Kérdőjellel namuri munka, de mindenképpen a Maas-vidéki iskolához tartozó a két mellékalakkal ellátott Pietà dombormű, mely hasonló lépcsőzetességgel lett kifaragva a fatömbből, mint a budapesti darab/'

0 Ez a munka provinciálisabb a mi műtárgyunknál, mégis hasonló a drapéria keményvonalú, helyenként indokolatlanul megtörő faragásmódjában. A Németalföld és határvidékeinek szobrászatát bemutató Budapest—Berlin-i kiállítás célja volt, hogy érzékeltesse a különböző vidékek művészetének összefonódását a gótikában és késő gótikában, Walter Paatz alapvető, kiváló művéhez kapcsolódva/'

1 A kiállítások eredményeként tovább folytatott kutatásaink is főként ebben az irányban történtek. SZMODISNÉ ESZLÄRY ÉVA 36 A szobor teljes restaurálását Szent Gály Erzsébet végezte. Ltsz. 77.2., tölgyfa fali csoport, hátoldala kivájt, 77X47 cm. 37 Didier, R., Laatgotische Beeldhouwkunst in Zuid-Brabamt, in Aspekten van de Laatgotiek in Brabant, Leuwen 1971, Kt. NB/9, PL. NB/IX; Didier, R., Contribution à l'étude de la sculpture gothique tardive dans le Brabant méridional, in Annales de la Société d'archéologie, d'histoire et Folklore de Nivelles et du Brabant wallon, XXII (1973) 164—165. 38 Didier, R., La Wallonie le Pays et les Hommes, 1, 325 sk. 39 Didier, R., Sculptures anciennes dans les collections condrusiennes, Crupet 1977, 1. sz., képpel. 40 Didier, R., i. m. 18. sz., képpel. 41 Paatz, W., Verflechtungen in der Kunst der Spätgotik zwischen 1360 und 1530, Einwirkungen aus den westlichen Nachbarländern auf Westdeutschland längs der Rheinlinie und deutsch-rheinische Einwirkungen auf diese Länder, Heidelberg 1967.