Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 65. (Budapest, 1985)

Denys Calvaert egy újonnan meghatározott rajza

tükrözi, a Madonna azonban Barocci nőtípusára emlékeztet, mint amilyen például a Madonna del Gatto-n (London, National Gallery)" megjelenik: itt is ugyanaz a széles homlok, ívelt szemöldök, nagy szemek, hosszú orr, kicsi áll és széles járomcsont jellemzi Máriát. Barocci képéről 1577-ben Cornelis Cort rézmetszetet készített (21. kép),

7 amely nagyban hozzájárult az urbinói mester művének népszerűsítéséhez. Barocci kompozíciójához hasonlóan itt is erős fény világítja meg az alakokat, amely kontrasztot alkotva a félárnyékokkal nemcsak a formáknak ad erőteljes plaszticitást, hanem az egész kompozíciónak is fokozott élénkséget biztosít. A Raffaellótól eredeztethető kompozíció típus itt tehát a Barocci közvetítette felsőitáliai hatásokkal ötvöződik. A kompozíció mestere nagy gondot fordított az anyagszerűség érzékeltetésére is, amely a bőrfelület, a ruha és a haj ábrázolásánál különösen pregnánsan megmutatkozik. Olyan jellegzetesség ez, amely németalföldi mesterkézre vall. Az olasz művészettel való szoros kapcsolat Itáliában működő flamand mestert feltételez: a rajzstílus és a típusok egyaránt Denys Calvaert szerzőségére utalnak. A legközelebbi analógiák közt említhetjük Máriát ábrázoló krétarajzát a bécsi Albertinában,

8 Szent család Keresztelő Szent Jánossal című lavírozott tollrajzát a budapesti Szépművészeti Múzeumban (22. kép)

9 és Mária gyermekével és Szent Ferenccel című krétarajzát egykor londoni műkereskedelemben (19. kép).

10 Az utóbbi rajz pontosan datálható, mivel összefügg egy 1607-ben készült festménnyel (Greenville, Bob Jones University Art Collection).

11 Kapcsolata ehhez az újonnan publikált budapesti rajzhoz azért különösen szoros, mivel nemcsak technikája, hanem kidolgozottságának foka is azonos. Calvaertnek ezekre a kidolgozott krétarajzaira általában jellemző a hajszálvékony, különféle irányú párhuzamosok és a krétavonalak szétdörzsölésével elért puha foltok együttes alkalmazása az árnyékolásnál. Ezzel a módszerrel érte el, hogy krétarajzainak karakterét — mint e budapesti és a londoni rajz esetében is — a hangsúlytalan körvonalakkal szemben a festői értékeket érzékeltető krétafoltok határozzák meg. Kompozícióin jelentős szerepet kapnak a ruhák és leplek, amelyek fokozzák a dekoratív összhatást és hozzájárulnak a kompozíció élénkségéhez és lendületességéhez. A budapesti rajzhoz hasonlóan a londoni kompozícióvázlatra is a raffaellói kompozíciós tradíciónak Barocci hatásával való ötvöződése jellemző. Ugyanígy barocceszk hatás figyelhető meg a másik analógiaként említett, Szent család Keresztelő Szent Jánossal című budapesti rajzon is; ugyanis mind az alakok típusa, mind pedig elrendezése (tükörképesen) hasonló Baroccinak a római Casino Pio IV. falán látható Szent család freskójáéhoz.

12 A rajz egyébként a varsói képtár ugyanezen témájú Calvaert festménye tükörképes variációjának fogható fel. mivel a Madonna, a gyermek Jézus és Kereszti Olsen, H., Federico Barocci. Copenhagen 1962 ,26. sz., 33. t. 7 Bierens de Haan, J. C, L'oeuvre gravé de Cornelis Cort. The Hague 1948, 44. sz. 8 Stix, A. — Spitzmüller, A., Beschreibender Katalog der Handzeichnungen in der staatlichen graphischen Sammlung Albertina. VI. Wien 1941, 145. sz., 35. t. (mint Cavedona); Helyes meghatározását vö. : Mostra di disegni bolognesi dal XVI al XVIII secolo (catalogo di C. Johnston) Firenze 1973, 30. 11 Gerszi, T., Netherlandish Drawings in the Budapest Museum. Sixteenth Century Drawings, Amsterdam 1971, 45. sz., 45. t. 10 Old Master Drawings and Paintings presented by Yvonne Tan Bunzl, London 1970, 15. sz. (képpel) 11 Catalogue of the Art Collection I. Italian and French Paintings. The Bob Jones University Collection of Religious Paintings, Greenville 1962, 60. sz., 115. t. 12 Olsen, i. m. (fent 6. j.) 8. sz., 10. t.