Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 65. (Budapest, 1985)
A Régi Szoborosztály Hans Multscher körébe utalt szobrairól
dolna felemeltetésé"-n 22 (1425—35) és a Schadlertől Multschernek tulajdonított, liebighausi Márián 23 (1433 körül). A minket leginkább érdeklő, „Mária Magdolna felemeltetése" szobor általános datálása 1435 körüli, de megemlítendő, hogy Tripps legutóbb a korainak tűnő 1425 mellett foglalt állást. 27 ' E datálástól függetlenül: Multscher sajátkezű szobrai közül 1435 után már nemigen találunk csavart, koncentrikus körökben végződő csigás hajvégződést. Sem a rottweili szobrokon, sem a sterzingi szenteken nem figyelhető meg e részlet! Indokoltnak látjuk hát, hogy szobraink datálása fölött elgondolkozzunk, hiszen Balogh Jolán és Eszláry Éva által említett Multscher-i példákon már nem figyelhetjük meg a véleményünk szerint Multschernél 1435 körűiig élő részletet. Idézzük az irodalomban említett Kassai Jakab párhuzamokat is. A Kassai Jakabnak tulajdonított három Madonna szoborról, szerencsés véletlen folytán oldalnézeti felvételeket, és a fej részleteit közelebbről bemutató fotókat is ismerünk. 2 "' A Purgstall-i (30-as évekből), a Hainburg—Hundsheim-i (30-as évek közepe) és a Freising-i Madonna (40-es évek eleje) markáns arca, 2 *' hajfonatképzése véleményünk szerint távolabbi a két vizsgált fejtöredék azonos részeitől. Különösen áll ez a hajfonatok képzésére, mely a mester kézírásának tekinthető, ahogyan ezt Hofstätter jellemzi: „Haarwülste sind in einzelne Lockenpartien aufgegliedert, welche mittels einfachen Lockenstechschnitten in geschlossener Form gehalten werden, was den Eindruck enganliegender Zöpfe hervorruft." 27 Ezzel szemben — a ma már idejétmúlt, de egykor a stílusközelség alapján megfogalmazott hipotézis értelmében, egykor Kassai Jakab festővel azonosított — az ún. Albert Oltár Mestere 2 * oltártábláin olyan arctípusokat fedezünk fel, melyek igen közeliek a töredékekhez. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az Albert Oltár Mestere stílusában nem távoli a Kassai Jakabtól kezdeményezett szigorúbb előadásmódtól, tehát nem kizárható, hogy e körben, Kassaiéval párhuzamos stílusjegyeket tanúsító egykor meglévő munkák, melyek valóban szorosabban tartoztak Kassai Jakab hatása alá, stíluselőzményei lehettek az Albert Oltár Mestere alakjainak. Az Albert Oltár Mestere főművén az alábbi festett táblákon találunk kerekded arcú, a vizsgált szobortöredékekkel közeli szerkezetű női fejeket: az Annunciáció Máriája, Mária koronázása (mindkettőn Mária feje), Arkangyalok és Angyalok, valamint a Szüzek és özvegyek táblákon néhány női fej (10, 12—13. 22 Datálásra nézve: Verres, R., Ein Frühwerk Hans Multschers, Berliner Museen XLIX (1928) 108—110; u. ő: Nochmals Multschers Auffahrt der Hl. Maria Magdalena, Berliner Museen L (1929) 90—92; jó fényképe: Tripps, i. m. (fent 16. j.) 31. k. 2:1 Tripps, i.m. (fent 16. j.) 79., 121. k.; Schädler, A., Die Frühwerke Hans Multschers, in Zeitschrift für Württembergische Landesgeschichte XIV 2 (1955) 2/1 Tripps, i. m. (fent 16. j.) 255—256, kat. 3 25 Nem foglalkozunk itt részletesen Kassai Jakab személye és munkássága körül kialakult irodalommal, öszefoglalóan: Baum, E., Katalog des Museums Mittelalterlicher österreichischer Kunst, Wien 1971, 51; Radocsay D., A középkori Magyarország faszobrai, Budapest 1967, 49—52 20 Hofstätter, W., Eigenhändige Madonnendarstellungen des Jakob Kaschauer, Alte und Modern Kunst 17 (1972) 17, 7—9. képek 27 Hofstätter, i.m. 17 28 Az Albert Oltár Mesteréről összefoglalóan: Baum, E., i. m. (fent 25. j.) 39—42. Követőitől származó táblákról: Demus, O., Zur nachfolge des Albrechtsmeisters, in: österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, XIX (1960) 114
