Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

VIVAS IN DEO

VIVAS IN DEO Egy általánosan elterjedt jókívánság-formulán és keletkezésük korán kívül semmi nem kapcsolja össze azt a két tárgyat, amelyről a következőkben szó lesz, mégis úgy tűnik, hogy együttes bemutatásuk világosabbá teszi jelentőségüket a későantik-ókeresztény művészetben. Az első egy mindeddig közöletlen aranygyűrű (24—25. kép).

1 Abroncsa széles szalag, amely a két vége felé alig láthatóan szélesedik. A foglalat vékony lemezből készült kerek doboz, amelyet valamilyen anyaggal tölthettek ki. Ez alighanem összezsugorodott, ezért a tetején levő, kalapálással domborított relief több helyen benyomódott. Erre a dobozt lezáró, vékony lemezből képezett medaillonra ráhajlik a doboz emelt pereme, amelyet szélén vastag, rovátkolással gyöngysor-szerűvé kiképzett gyűrű keretez. A sima abroncs a doboz két széléhez van forrasztva, két végén mindkét oldalon alul-fölül egy-egy granulált gömböcske. A medaillonon férfi domborműves mellképe látható; a kép tengelyével bal felé elfordítva van a foglalatba helyezve. A mellkép csaknem tökéletesen frontális nézetű, a két fül is ábrázolva van. A bal fül, a szájrész és a bal vállrész az említett benyomódás miatt deformálódott. Az előre néző szemek fölött a szemöldökívek összeérnek. A haj homogén tömege finom bekarcolt vonalakkal van tagolva. A férfi chlamyst és alatta sűrűn kockázott mintájú ujjas tunicát visel; a köpenyt a jobb vállon fibula fogja össze, amelynek formája nem vehető ki pontosan. A kormeghatározásra a gyűrű típusa és technikája csak nagyjából ad támpontot.'- Tovább vezet a relief stílusának vizsgálata. Első pillantásra a buszt a constantinusi klasszicizmusra utal, amely a tetrarcha-kor expresszív tendenciáival való szembefordulásból alakult ki, és amelyben a formák áttekinthetősége és lehiggadt tisztasága egy új, spirituálisabb és — legalábbis az udvari művészetben — hieratikusabb szemlélet szolgálatában állt. Ha azonban közelebbről hasonlítjuk össze a gyűrű domborművét a Constantinus-kor valamelyik reprezentatív portréjával, a Constantinus-ív frízének alakjaival, a Palazzo dei Conservatori kolosszális márványfejével vagy akár a pénzeken ábrázolt császár1 Ltsz.: 55.41; eredete ismeretlen. Az abroncs m. (hátul középen): 0,45 cm; átm. (legnagyobb szélesség): 2,39 cm; mélység (a foglalattal): 2,47 cm; a lap átm. (a kerettel): 1,65 cm; a reliefmedaillon átm.: 1,34; a gyűrű súlya: 10,99 gr. 2 Vö. elsősorban M a r s h a 11, F. H.: Catal. Finger Rings. Br. Mus. London, 1907. 273. sz., 7. tábla. Távolabbi párhuzamok: Naumann, F.: Antiker Schmuck. Kassel, 1980. 58, 142. sz., 26. tábla; Rudolph, W. és E.: Ancient Jewellery from the Coll. of B. Y. Berry. Bloomington, 1973. 199, 159/c. sz.; Marshall: i. m. 513. sz., 14. tábla („talán meroving típus"); Ross, M. C: Catal. of the Byzantine and Early Medieval Antiquitities in the Dumbarton Oaks Coll. II. Washington, 1965. 138, 99. tábla, Q. („6. sz.").