Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

A rothenburgi (o.d. Tauber) Szent Jakab templom főoltár szobraihoz kapcsolt Szent Odilia szobor

A ROTHENBURGI (O. D. TAUBER) SZENT JAKAB TEMPLOM FŐOLTÁR SZOBRAIHOZ KAPCSOLT SZENT ODILIA SZOBOR Tudományos kutatásaink alapvető kérdései közé tartoznak — különösen múzeumi területen — a műtárgyak osztályozásának problémái. A mester, a műhely és a műtárgy származási területének kérdései.

1 A német gótikus szobrászat körébe tartozó műtárgyakkal kapcsolatban is nem egyszer merülnek fel ilyen jellegű kérdések, s a tanulmányunkban bemutatott, eddig fényképpel még nem publikált szoborral adalékot kívánunk szolgáltatni egy ilyen jellegű tisztázatlan kérdés további vizsgálatához. Az 1969-ben a Szépművészeti Múzeumba beérkezett műtárgy először az 1981-es Jubileumi kiállításon került a közönség elé.

2 A festett, s egykor aranyozással is ellátott hársfa szobrot, mely bencés szerzetesnőt ábrázol, 1979—80 folyamán restaurálták (27. kép). A restauráláshoz kapcsolódó művészettörténeti vizsgálódások számos olyan megfigyeléshez vezettek, melyeknek nyomán a leltárkönyvi bejegyzés ismeretlen szent nő megjelölése helyett Szent Odilia ábrázolást ismerhettünk fel.

3 A szobor restaurálása folyamán láthatóvá vált az a két facsap, mellyel — a ma már hiányzó — szempárt egykor a könyvre erősítették. Szent Odilia apátnőt Elzász védőszentjeként tisztelték. A vakok patrónája is volt egyben, mivel a legenda szerint a keresztség felvétel után nyerte el látását. Attribútumai közé tartozott a szempár, mely legtöbbször a kezében tartott, a rend reguláit taralmazó könyvön nyugodott.

4 A Szent Odilia szobor alsó részén fűrészelés nyomait figyelték meg restaurálás közben. A szobor eredeti magasságából veszíthetett, s valamely késő középkori oltáregyüttesből származhatott, melyet valószínűleg a barokk korszak idején távolítottak el egykori helyéről. A 19. század folyamán, amikor még a középkori táblaképek jelentettek 1 A kérdés fontosságát bizonyítja, hogy az 1983-ban Bécsben megrendezésre került XXV. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus külön szekciót szentelt e témának. 2 Szmodisné Eszláry É.: Régi szoborgyűjtemény, in: 75 éves a Szépművészeti Múzeum. Jubileumi kiállítás. Budapest, 1981. 30. Kat. sz. 27.; A szobor leltári száma 69.5, magassága 86 cm. A festett hársfa szobor hátoldalán kivájt. 3 A szobor teljes restaurálását a Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékén végezte Szabó Tamás diplomamunkaként, Bodorné Szent Gály Erzsébet tanársegéd vezetésével. A restaurálás ismertetésére sor került a Szépművészeti Múzeum 1981-ben mgerendezett jubileumi konferenciáján: Eszláry É.: Művészettörténészek és restaurátorok együttműködése régi szobrok restaurálásánál. 4 K ü n s 11 e, K. : Ikonographie der christlichen Kunst. Freiburg im Breisgau, 1926. II. 475—478. (Meg kell jegyeznünk, hogy a műben a név Odilia és Ottilia-ként került említésre.); R é a u, L.: Iconographie de l'Art Chrétien. Tome III. Iconographie des Saints, II. Paris, 1958. 999—1003; Didier, R.-Krohm, H.: Les sculptures médiévales allemandes dans les collections Belges. Société Generale du Banque. Bruxelles, 1977 (6 octobre—

30 novembre). 136—137, kat. sz. 56.