Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
A rothenburgi (o.d. Tauber) Szent Jakab templom főoltár szobraihoz kapcsolt Szent Odilia szobor
a műgyűjtők számára nagyobb értéket, mint a gótikus szobrok, valahol kallódhatott műtárgyunk. Heinz Stafski írja le szemléletesen 1982-es tanulmányában a késő középkori oltárok 19. századi sorsát a sváb, frank és bajor területeken. 5 Szobrunk 20. század eleji sorsára vonatkozóan az 1981-es idézett katalógus óta újabb adalékunk van. A jóízlésű, kiváló magyar gyűjtő, Kohner Adolf lakásának interieurjében szerepelt a műtárgy 1929-ben (28. kép). A Kohnergyűjteményre vonatkozó más dokumentumban nem szerepel a tárgy leírása, mégis fontos számunkra ez a fotó és az a tény, hogy a 19. században méltatlanul kallódó, majd valószínűleg a század végére a német műkereskedelembe kerülő szobor itt, ebben a kortársak által is sokat méltatott és az 1930-as évek gazdasági nehézségei miatt feloszlatott magyar műgyűjteményben találta meg újra méltó helyét. 6 A szobor egyéni karaktere ösztönzött bennünket arra, hogy megkeressük azt a művészeti kört, melyből származik s egy ahhoz hasonló oltáregyüttest, melynek ez a műtárgy egykor része volt. A Rothenburg o. d. T.-i Szent Jakab templom oltárának álló figuráira utaltunk már az 1981-es katalógusban is, mint olyan alkotásra, melyhez műtárgyunk kapcsolódik. 7 Az említett rothenburgi oltár a német szakirodalomban főként újabban méltatott műalkotás, de egyben különböző vélemények összecsapódásának tárgya. A vita témája éppen a regionális hovatartozás kérdése, melyre tanulmányunk elején is utaltunk. A témával kapcsolatos legújabb tanulmányt Heinz Stafski 1982-ben megjelent cikke képviseli, aki méltán jegyzi meg, hogy az említett rothenburgi oltár ma már egyetlen olyan műben, mely a német későgótikáról szól, nem marad említés nélkül. 8 A frank területen levő Rothenburgban 1466-ban felállításra kerülő oltárt a nördlingeni városi festő, Friedrich Herlin szignálta. 9 Felelőssége kiterjed az oltárarchitektúrán kívül a festészeti részre és a szobrászi díszítésre is. Az 1466-ra elkészülő hat álló figura mestere mindeddig ismeretlen, a művészettörténészek véleménye eltérő, egyesek a sváb, mások a frank művészeti körbe utalják alkotóját. A középrész a megfeszített Krisztussal és négy lebegő angyallal valamivel későbbi, és felső-rajnai igazodást mutat. 10 A mi budapesti szobrunk az 1466-ra elkészült hat álló figurához kapcsolódik. Legszembetűnőbb a hasonlósága a Szent Jakab figura testtartásával, köpenyének redővetésével. Szinte teljesen azonos a drapériavetés (26. kép). A boglárral összefogott köpeny a jobb vállon először simán fekszik el, majd kettős hullámot vet. A jobb kéz szinte azonos mozdulattal markol a köpeny balszárnyába. A köpeny balszárnya a kartól kezde szinte teljesen azonos szkémát követve hullik alá. Még a mi szobrunk hiányzó bal lába feletti kis visszahajlás is megtalálható a rothenburgi szobron, s úgyszintén a párhuzamos redőzetű ruha által eltakart 5 Stafski, H.: Der nürnberger Bildhauer Simon Lainberger als Mitarbeiter der Maler Friedrich Herlin und Hans Pleydenwurff. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums. Nürnberg, 1982. 24. G Chroniqueur: Kohner Adolf gyűjteménye. Képzőművészet. 1929. II. évf. 16. sz. 8. A cikk szövege nem tesz említést a műtárgyról, csupán a második képmellékleten szerepel tanulmányunkhoz is mellékelt interieurje Kohner Adolf villájának. 7 75 éves a Szépművészeti Múzeum, id. h. 8 S t a f s k i, H. : i. m. 23. 2 és 3. kép. 9 Zimmermann, E. Der spätgotische Schnitzaltar. Bedeutung, Aufbau, Typen dargelegt an einigen Hauptwerken. Liebighaus Monographie Band 5. Frankfurt am Main, 1979. 11. 10 Zimmermann, E. : i. m. 13.
