Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Forain rajzok a Szépművészeti Múzeumban

Hosszabb szünet után 1909 táján ismét a rézkarc technika felé fordult Forain figyelme. Grafikáinak tárgyát nem egyszer a Biblia témaköréből választotta ekkor. A jó szamaritánust ábrázoló lapjának három état-ját ismerjük.

35 Az első kettőről csak néhány nyomatot készített próbaképpen, ezzel is bizonyítva, hogy különös gonddal foglalkozott a művel. A kompozícióhoz készült tanulmányrajzot a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi (107. kép).

36 A háromszögbe komponált jelenetet az első ceruza felvázolás után erőteljes tollvonásokkal véglegesen meghúzta a művész, s ezt követte a grafika utolsó état-ja is. Természetesen a különböző technikai lehetőségek folytán a két lap hatása mégis más. A rajz határozottan húzott kontúrjai között halványan modelláló ceruza vonások helyett a grafikán a karcoló tű nyomán kialakult sűrű vonalrendszer egyrészt arra szolgált, hogy a térbeli elhelyezést hangsúlyozza, másrészt sötét foltjával szinte sziluetté-szerűvé tette a szamaritánus és ló alakját. A kontrasztként világosan hagyott, csupán körvonalazott földön fekvő test megrajzolásában a művész hűen követte az eredeti vázlatot. A Látomás után (Après l'apparition) című rézkarc 1909 novemberéből származik és a művész két változatban készítette el.

37 A kompozíció szépiával lavírozott tollvázlata rajzgyűjteményünk tulajdona.

38 Rajzunkat Forain a második változat elkészülése előtt vázolta fel (108. kép). A figurák elhelyezése ugyanis megegyezik az első karcon (G. 81) látható helyzettel, míg az újabb grafikán (G. 82) tükörképesen jelennek meg. Az alakok arcvonásai, a térdelő férfi kéz- és testtartása más mint a rézkarcokon látható. A háttérben levő ablakot jelezte csak a művész, hiányzik a felborult szék, az asztalról a kenyerek, pohár és a borosüveg. E tárgyak azért nincsenek a rajzon, mert a művész az új beállítással kísérletezve más látószöggel próbálkozott, alacsonyabbról nézve az asztallapjára nem volt rálátás. Később ezt visszaváltoztatta. Az első karcon (G. 81) a széken egy kendő fekszik, a továbbiakban, — rajzon és grafikán — már a földön hever. Rajzunkon az asztal felvázolásánál a művész bizonyos mértékig megtartotta első elgondolását: a támlás szék az asztal hosszabbik oldalán áll, a végső megoldásnál ez szintén megváltozott. •^Guérin, M.: Forain aquafortiste. Paris, 1912. No 49. Három état közül az elsőt még csak rézkarcban vázolta fel Forain, míg a továbbiakban lágy alapot alkalmazott. 30 Az irgalmas szamaritánus. Ceruza, toll, 366X544 mm. Majovszky gyűjtemény. Ltsz.: 1935-2709. Jelezve: „forain". — Kiállítva Budapesten a Szépművészeti Múzeumban: Meiler S.: Modern rajzok. Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1921. 114. sz.; Hoffmann E.: A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1935. 119. sz.; Pataky D.: Emlékkiállítás a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából. A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1959. 76. sz.; az Ernst Múzeumban: Francia művészeti alkotások kiállítása magyar magántulajdonból. Budapest, 1940. 92. sz. A karccal való kapcsolatra Hoffmann E. mutatott rá i. h. 37 Guérin Nos 81, 82. 38 Látomás után. Tollrajz szépiával lavírozva, 240X313 mm. M. Guérin és Majovszky gyűjtemény. Ltsz.: 1935-2707. Jelezve: „forain". — Kiállítva Budapesten a Szépművészeti Múzeumban: Meiler S.: Modern rajzok. Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1921. 129. sz.; Hoffmann E.: Francia rajzok. Budapest, 1933. 232. sz.; Hoffmann E. : A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1935. 131. sz. ; Pataky D. : Emlékkiállítás a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából. A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1959. 75. sz.; az Ernst Múzeumban: Francia művészeti alkotások kiállítása magyar magántulajdonból. Budapest, 1940. 89. sz. — Irodalom: Guérin, M. : Forain aquafortiste. Paris, 1912. No 82. Guérin említi a tulajdonában levő rajzot.; Pataky, D.: Von Delacroix bis Picasso. Budapest, 1967. Nr. 60. — A karccal való kapcsolatra először Hoffmann E. mutatott rá (1933) i. h.