Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Forain rajzok a Szépművészeti Múzeumban

Forain 1909 körüli karcain egyre jobban érvényesül Rembrandt hatása. A vonalrendszer tisztasága, a sötét és világos foltok kiegyensúlyozott elosztása, vagy éppen éles elválasztása, váltogatása a technika biztos ismeretét és gyakorlatát bizonyítja. A vonalak ritkítása vagy sűrítése folytán a fekete és fehér színek között különböző árnyalatokat hozott létre, s ezzel formai hatásokat ért el, a térbeliséget, perspektívát, plaszticitást érzékeltette. A Rembrandt-i hatás a megfontolt kompozíció megszerkesztésében is megmutatkozott, de legjobban abban, hogy a jelenetek felépítésében a megvilágítás, fény és árnyék kontrasztja fontos szerepet kapott. A fényforrások elhelyezése, a világító fénysugarak meghatározók lettek nemcsak a figurák elrendezése szempontjából, de fényt vetve egyes motívumokra, másokat törvényszerűen beárnyékolva, különböző arcokat, karaktereket villantottak fel és erősítették az előadás hangulati, festői elemeit is. A budapesti rajzvázlat hasonló elgondolást tükröz, bár ez még a jelenet első felvázolása csak. A szépia lavírozással a művész a fény, illetve az árnyék szerepét hangsúlyozta, a lap világosabb hatást kelt, mert a vonalak szerepe csak a kivitelezett grafikákon jutott érvényre. Az 1920-as évek legelején egy modern fiatal nő (109. kép) arcképét örökítette meg Forain Múzeumunk legkésőbbi lapján.

39 A barna papíron színes krétával felvázolt fejnél a lényeget ragadva meg, kevés vonallal az egyéniségre legjellemzőbb vonásokat emelte ki a művész. A turbánszerű kalap, mely elfedve a hajat, az arcot szabadon hagyja, a hegyes orr, félig nyitott széles száj, nyílt tekintet, az új divatos nőtípus jellemzői. Forain új stílusát egész sor arckép és aktvázlat bizonyítja, s ezeket általában sötétebb alapszínű papírra színes krétával készítette/'

0 ötven év telt el Forain halála óta, s most megújuló érdeklődéssel vizsgálják a kutatók művészetének sajátosságait,

41 főleg festészetével és grafikáival kapcsolatban. Ki nem adott, a világon szétszóródott rajzai, vázlatai szintén érdeklődésre tarthatnak számot. Ezek a lapok ugyanis nem pusztán azért jelentősek, mert egy-egy festmény vagy grafika első alapgondolatát őrzik, de egyben legjellemzőbb oldaláról mutatják be a művészt. Forain rajzművészetének titka abban rejlik, hogy biztos kézzel ragadja meg a látványt és kevés vonással mindig a legjellemzőbb mozzanatot rögzíti a papíron. Ugyanilyen könnyedséggel kezeli az akvarell technikát, s lapjainak áttetsző finomsága feledteti azt, amit sokszor szemére vetnek, jeleneteinek irodalmiasságát. A budapesti Szépművészeti Múzeum Forain rajzai művészetének különböző korszakát ismertetik meg velünk, s ezáltal rajzművészetének alakulását, változását is figyelemmel kísérhettük lapjainkon. KAPOSY VERONIKA 39 Tanulmányfej. Színes kréta barna papíron, 380X280 mm. Majovszky gyűjtemény. Ltsz.: 1935-2713. Jelezve: „forain". — Kiállítva Budapesten a Szépművészeti Múzeumban: Meiler S.: Modern rajzok. A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1921. 133. sz.; Hoffmann E.: A Majovszky gyűjtemény. Budapest, 1935. 219. sz.; az Ernst Múzeumban: Francia művészeti alkotások kiállítása magyar magántulajdonból. Budapest, 1940. 97. sz. 40 Geffroy, G. : J.-L. Forain. L'Art et les Artistes, 1921. 62—63. 41 Forain művészetében sajátosan ötvöződött össze a látvány friss élménye, a modern festészet technikája és a régi mesterek műveinek hatása. Rajzainak, grafikáinak jellemző erejét tekintve már kritikusait is a francia karikatúra nagy mestereire Gavarnira és Daumierre emlékeztette. Ehhez hozzá tehetjük még, hogy Forain, akárcsak Guys, Párizs mozgalmas életének, modern emberének ábrázolója volt, mindenkor élénk figyelemmel követte korának, a századfordulónak gyorsan változó képét.