Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Thrák domborművek a Szépművészeti Múzeumban

A már idézett philippopolisi feliraton (IGBulg III 1, 1007.sz.) Iluppoç kétségtelenül görög név, a Szépművészeti Múzeum darabján azonban a Ilupernc, amit a thrák Triprjç fia visel, görögösített thrák alakként magyarázható. Az apai név THP betűi ligatúrával vannak írva. 4. Ltsz.: 50.401. - A Thrák lovast ábrázoló márvány dombormű fölső része. Csupán a fej és a magasba emelt jobb kar vagy a chlamys töredéke maradt meg. M.: 10,7 cm; sz.: 13,7 cm; v.: 3,06 cm (21. kép). Gondos munka: a haj kidolgozása (stílusának vizsgálatával most nem foglalkozunk) ugyanilyen a draganoveci domborműveken (Târgovisté körzet), 1. K o n s t a n t i n o v , K. in: Venecija Ljubenova és mások Trakijski svetilista. Sofia, 1980. 360. kép (és p.150. l.sz.; p.160. 13.sz.). További példák: Akcakajrak (ma Beli plast), Ivajlovgrad körzet (Kazarow , G.I.: Thr.R. 14.sz., 9 kép) Hasardzik, Provadija körzet (uo. 401.sz., 228. kép), Kjustendil vagy környéke (uo. 565.sz., 291. kép; IGBulg IV 2100. sz.). A dombormű fölött újkori bekarcolás, összefüggéstelen betűk. 5. Ltsz.: 50.402. — Fölül lekerekített márványtábla kettétört jobb fele. M.: 23,5 cm; sz.: 14,7 cm; v.: 3,23 cm (22.kép). A relief a vadászatból visszatérő Thrák lovast ábrázolja. Jobbjában állatot tart (gidát vagy nyulat), amelynek orrába egy oltár mögül előugró kutya harap. A ló mellső lábát a kerettel egybefaragott, díszítetlen oltárra teszi, amelyen kisméretű, chitónba-togába öltözött nőalak áll, nyilván egy (közelebbről meghatározhatatlan) istennő, a Hérós kultusztársa, aki gyakran szerepel reliefeken ugyanennek a lovas-nőalak ikonográfiái szkémának a változataiban: az oltáron ülve, mellette állva, vagy oltár nélkül is. A budapesti relief durva munka, különösen ami a lovas aszimmetrikus arányait: testéhez és lábához képest aránytalanul nagy fejét illeti. Az a benyomásom — ez persze nem érv —, hogy ez a tábla ugyanarról a vidékről származik, mint az előzőek. Valamennyi darabot egyszerre vásárolhatták Szófiában egy műkereskedőnél. Emlékszem, hogy ebben az időben (egészen a második világháborúig) élt egy gazdag régiségkereskedő Szófiában, Dôrène (a helyesírásban nem vagyok biztos); az I. Sándor (ma Szeptember 9) téren, egy második emeleti műteremben volt a raktára. Plovdivban jó szállítói voltak. A keret alsó részén bizonytalan betűnyomok. A felirat kezdete a hiányzó részen volt. Mind az öt darab elég késői, az időszámításunk szerinti 3. sz. első felében készülhetett. II. A következő két relief (6., 7.sz.) a Herczog család gyűjteményéből való. Valószínűleg még az első világháború előtt szerezték ezeket "Makedóniában", ahol dohányüzemük volt. A darabok a család budapesti házának lépcsőházában voltak befalazva, miután pedig Herczogék 1949-ben elhagyták Magyarországot, a Szépművészeti Múzeumba kerültek. Velük együtt jutott a múzeumba a gyűjtemény további három márvány domborműve: 1/ Kétmezős domborművű makedón sztélé, fölül Thrák lovas, alul négy portrébüszt (Szilágyi, J.Gy. - Szabó,M.: Antik kiállítás. Vezető. Szépművészeti Múzeum. Budapest, 1974. 101, 70. kép). 2/ Totoés isten domborműve Amphipolisból (az irodalmat 1. Picard,Ch.: Mon.Piot 50 [1958] 49 sköv; vö. még Detschew: Thr.Sprr. s.v.).