Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Thrák domborművek a Szépművészeti Múzeumban

3/ Halotti lakomát ábrázoló attikai relief (Szilágyi, J.Gy., in: 75 éves a Szépművészeti Múzeum. Katalógus. Budapest, 1981. 22,13.sz., képpel). Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy Herczogék üzeme valahol a virág­zó dohánykereskedelméről híres Struma völgyében volt: Górna Dzumajában (ma Blagoev­grad), Seresben vagy éppen Thessalonikiben. A Struma középső folyásának vidékére jel­lemző büsztös sztélé és az amphipolisi sírkő miatt leginkább Seresre gondolok. Akár itt, akár Thessalonikiben az attikai sírkövet könnyebben vásárolhatták, mint Goma Dzumajá­ban. így tehát a 6. és 7. számú táblának is ugyaninnen kell származnia. Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy a 6.sz. darabon olvasható KoVpuXXoc név Makedóniának erre a vidé­kére jellemző (1. alább) és talán az ugyanitt szereplő ©euôâç név is, amely Thessaloniki­ben fordul elő. 6. Ltsz.: 50.959. — Márvány sírtábla. M.: 69 cm; sz.: 46,5 cm; v.: 6,4 cm (23.kép). Középen álló gyermek, vállán és bal karján rövid chlamys, bal kezében, amely a kerettel egybefolyó szabálytalan négyszög alakú tárgyra (oltár?) támaszkodik, galambot tart. A tábla kerete egyszerű, csupán a vonallá stilizált akrotérionokkal szegélyezett orom­háromszög díszíti. A dombormű alatt befejezetlen felirat (átlagos betűmagasság 2,7 cm): 0eu5àç KonpvXktú rcp T(éKVü3) A TÍ2T betűk után megszakad a szöveg. A ©euôâç becéző forma. Ugyanebben a változat­ban (©eoődc helyett) fordul elő egy Gazarosból (Seres körzet) származó (Kaph­tantzis ,G.M.: 'loTopua 717c iroXecoç SeppU>v Kat T17Ç irepopepetac; rrfç, II.Athén, 1967. 327, 550.SZ. = Mihailov,G.: Philologia [Sofia] 6 1980 16, 47.jegyz.) és egy másik, curcli (Kozan mellett) feliraton (BSA 18,184), nem messze a Struma középső folyásától. Mégsem lehet szó helyi jelenségről, mert a névforma ismeretes Ephesosban (Bechtel, Fr.: Gr.PN 203), Transjordániában (Milik,J.T.: Studii Biblici Franciscani 7 [1956— 1957] p.250; idézi Robert, J. és L.: Bull. ép. [1960] 417.sz.) és Samoson is (Pfuhl, E. — Möbius, H.: Die ostgriechischen Grabreliefs I. Mainz,1977. 702. sz.). Az eo ) eu hangváltozásról 1. Mihailov,G.:La langue des inscriptions grecques en Bulgarie. Sofia, 1943. 57. A thessaloniki feliratokon szerepel 0eu5âç is, mint egy bizonyos ©eóőcopoc 'E7riuéVouç (olykor 'Enet-) nevének becéző formája. A becenevet a személynév fölé vés­ték: IG X 1, 68. 1. 15: 0eo5âç 68. 1. 16: ©eoôcopoç 'Empévovç; ugyanez a szöveg uo. 69. IL, 12., illetve 13. (A szöveget közzétevő Ch. Edson nem vette észre, hogy ©eoôâç és ©eoôojpoç 'E. ugyanaz a személy, vö. uo. index.) Ugyanitt ez a becenév ©eoorçç formában is előfordul az idézett feliratokon (68. 1. 28: ©eoôr/ç npcorá ®eoo(a\oviKei><;); 69. 1. 20: Qeoörjs IlpcuTÛ. Vö. még @ou5âç B e c h t e 1 : Gr. PN 202). A gyermeket, akinek Theudas a síremléket állította, KbVpuXXoc-nak hívták. A név a Konp-o- szócsaládba tartozik és bajelhárító értelme van. Bár a K07rp-tagú nevek az egész görög világban elterjedtek, Makedóniában bennszülött jellegük van, amint ezt egy smyrnai epigramma mutatja (Peek,W.: Gr. Versinschriften 1, 1948): otívopa pèv Maxéraiç emxojpw-ovveKa pepydr] /urçSè eut- Konpiav pe iúvópaoav yevérai. A "kopronimiáról" 1. Robert, L.: Noms indigènes 53—55 (adatokkal és bibliográfiával). Magában Thessalo­nikiben Kcmpta IG X 1, 387, 396, + 867 (a + jel a bizonytalan vagy ismeretlen lelőhelyű darabokat jelöli - 1. uo. XII. jegyzet; kétségtelen azonban, hogy ez a felirat is Thessaloni­kiből vagy környékéről származik); KÓ7rpuXXoc: uo. + 778.sz. Egyéb példák Makedóniából:

Next

/
Oldalképek
Tartalom