Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Thotmesz „Nehbet első királyfia” kockaszobra

fogadja ezt az értelmezést, hanem a „Kus-i királyfi" tisztséggel hozza kapcsolatba és szerinte az „El-kabi első királyfi" katonai jellegű hatalmat gyakorolt Alsó-Núbiában, azaz a második kataraktáig terjedő vidéken.

25 A vallási jelleget először Budge tételezte fel, aki azonban a címet „Nehbet főpapja"-nak fordítja.

26 H. Kees szerint, aki a címet valamennyi előfordulási formájában, azaz más istenségek — elsősorban Amon — kultuszával kapcsolatban is vizsgálja, viselője az alsó-papsághoz, elsősorban a w

c

b — („tiszta") papok közé tartozott.

27 Jelentős szerepe volt az istenségek ill. uralkodók szobrainak hordozásában felvonulások, körmenetek alkalmával. A „királyfi" szóban mitikus utalást lát a legendás „istenkirály" Hórusz fiaira — a „Hórusz-fiúkra" — akik a koronázási és jubileumi szertartásokon atyjuk utódát hordozzák.'

28 Ezt az értelmezést alátámasztani látszik Nehbet korona-istennő aspektusa is.

2

" A templomában rendezett jubileumi ünnepségekről a Középbirodalom óta maradtak fenn források.''

0 Erre utalhat Amenhotep-Hapu titulatúrájában „Nehbet Nagy Helye" (s.t wr.t n Nhbt) említése,

31 amely fontos szerepet játszott nevezetesen a „királyi hatalom újévi megújítása" szertartásában,

32 amelyet — még a késői korban is — megrendeztek a fontos kultuszhelyeken, így El-Kabban is.

33 Logikusnak tűnik, hogy az ezekben a szertartásokban résztvevő „első királyfiak" lássák el az uralkodók szobrainak kultuszát is azoknak az alapítvány-földeknek a jövedelméből, amelyeket erre a célra az uralkodótól kaptak.

34 Jahmesz-Pen-Nehbet esetében — aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az új dinasztia felemelkedésében és az első uralkodók hatalmának megszilárdításában — ezeknek az alapítvány-földeknek az adományozása indokoltnak is tűnik.

35 Ezek az elképzelések azonban csak hipotéziseknek tekinthetők részletesebb források vagy utalások előkerüléséig. Az értelmezés pontosságát több tényező is nehezíti: — Nehbet kultuszában a cím II. Amenhotep uralkodása után nem fordul elő;

36 — e tisztség Amon és Montu esetében is megszűnik az Amarna-kortól és nem bukkan fel ismét;

37 — a „királyfi" (s3-njswt) és „első királyfi" (s3-njswt-tpj) címek már a 18. dinasztia előtt is előfordulnak, istenségek nevének említése nélkül.

38 Viselőik között a papság tagjain kívül katonai rangot viselő személyek is vannak,

30 NAGY ISTVÁN 25 Les fils royaux de Nekhabit (El-Kab). ASAE 10 (1910) 193—200. 26 The Book of the Kings of Egypt I. London, 1908. 131—132. Ezt a tisztséget valójában El-Kabban is a szokásos „főpap" és „kormányzó" cím birtokosa látta el, cf. Kees, H. : Das Priestertum im äg. Staat. Leiden—

Köln, 1953. 49—50. 27 ZÄS 85 (1960) 45—47. A feltételezést elfogadja S c h m i t z, B. is: Untersuchungen zum Titel s3-njswt „Königssohn". Bonn, 1976. 276 sk. 28 I. m. 49—50; cf. Priestertum 20—22. 29 Cf. K e e s : Priestertum 50; B o n n e t, H. : Reallexikon . . . 507—508; H e e r m a van Voss, M. : Nechbet, in : LÄ III. 366—67, stb. 30 Capart, J.:Les fouilles d'El-Kab. CdE 25 (1938) 193—194. 31 Lepsius : Denkmäler III. 43/b. 32 Cf. B a r g u e t, P.: Confirmation du pouvoir royal au Nouvel An (B. E. t. 52). Le Caire, 1972. 19 sk. 33 I. m. 46 sk. 3

'' Ld. 20. sz. jegyzet. 35 Cf. Schmitz: i. m. 277. 39 Cf. Gauthier: i. m. 195; Schmitz: i. m. 276; Kees, ZÄS 85 (1960) 47. II. Amenhotep cartouche-a datálásának problémájára cf. Lepsius: Denkmäler IV (Textband) 46. 37 Kees: i. m. 49; Schmitz: i. m. 278. 38 Cf. Schmitz: i. m. 279—80. 39 I. m. 233—34, 238—39, 225 sk. Uö.: LÄ III. 628.