Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Egy görög bronz kancsó
EGY GÖRÖG BRONZ KANCSÖ A késő klasszikus és kora hellenisztikus toreutika emlékanyagának rohamos gyarapodásával a feldolgozó munka nem tart lépést. Kulcsfontosságú leletegyüttesek tudományos közzététele késik, alapvető kronológiai kérdések tisztázatlanok, hiányoznak az egyes tárgycsoportokat tárgyaló monográfiák (például a fémedényeké), várat magára a makedón nagyhatalom kialakulásának következményeként keletkező vagy felvirágzó műhelyközpontok ill. műhelyek lokalizálása, kereskedelmi kapcsolataik feltárása. 1 Mindezeknek a problémáknak a részleges vagy teljes megoldatlansága nem csupán a klasszika archaeológia belügye, hanem a hellén ill. a hellénizált világ határain kívül eső területek régészetét is érinti, tekintettel arra az ismert tényre, hogy a késő vaskori ún. perifériális kultúrák időrendje elsősorban azokra leletegyüttesekre épül, amelyekben görög és etruszk készítmények — főként fémedények — fordulnak elő. Ennek értelmében a Szépművészeti Múzeum bronzedényének önálló cikkben való közzététele két szempontból is indokolt: egyrészt az ókori fémművesség egyik lényegében feldolgozatlan korszakával, másrészt egy kelta sírból előkerült párhuzamának időrendi helyzetével kapcsolatban egyaránt következtetések levonására nyújt alkalmat. 2 A Görögországból származó kis, kannaszerű edény (6—12. kép), amelyet Beazley nyomán az ún. squat lékythoi variánsának, másképpen lékythos-ary1 Az új leletekhez: Treasures of Ancient Macedonia. Thessalonike 1978. (Ezentúl: T. A.M.), passim és 19—21 (bibliográfia). — A kutatás jelenlegi helyzetéről jó képet adnak azok a munkák, amelyek egy-egy edénytípus összefoglaló feldolgozását kísérelték meg. A fconíharos-formához 1. Szilágyi, J. Gy. : SzMKözl 46—47 (1976) 13— 15, 4. sz.; A situia-formához: P e r n i c e, E.: Die hellenistische Kunst in Pompeji IV. Gefässe und Geräte aus Bronze. Berlin— Leipzig, 1925. 21 skk.; Z a h 1 h a a s, G.: HambBeitA I (1971) Heft 1, 115 skk; S c h i e r i n g, W.: HambBeitA V (1975) Heft 1, 77 skk.; Venedikov, L: Thracia IV (1977) 59 skk. — Nem kevésbé tanulságos a fent említettek szemszögéből a legfrissebb tanulmány, amely a makedón sírok fémedényeivel kapcsolatos problémákat éppen a kantharosok és a situlák vizsgálatával igyekszik új megvilágításba helyezni: Barr-Sharrar, B.: in: Macedonia and Greece in Late Classical and Early Hellenistic Times. (Studies in the History of Art 10.) Washington, 1982. 123 skk. — A megfelelő lelet-publikációk hiányából adódó nehézségekhez 1. a 12. jegyzetet (a Derveniben feltárt sírok lékythos-aryballosairól). 2 Az idevágó hatalmas irodalomból, a kelta időrend problémáihoz 1. Jacobsthal, P.: Early Celtic Art. Oxford, 1969. 2 135 skk.; Vö. S t ö c k 1 i, W. E.: Chronologie der jüngeren Eisenzeit in Tessin. Frauenfeld, 1975. 78 skk. — A hurbanovoi kelta sír bronzedényét 1. a 14. jegyzetben.
