Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai

AZ ÚN. GROSSKÖNIGSDORFI MÁRIA ÉS EVANGÉLISTA JÁNOS SZOBROK MESTERE ÉS STÍLUSKAPCSOLATAI A Régi Szoborosztály egykor Kálváriacsoporthoz tartozó Máriáját 1979ben restaurálta Szent-Gály Erzsébet (29. kép). A Kálváriacsoportból az Ev. Szent János is gyűjteményünkben van (30. kép), ennek restaurálása követi majd a Mária szoborét. E két, Balogh Jolán katalógusa szerint

1 Kölni Mestertől, a XV. század utolsó harmadából származó munka a múltban is a Régi Szoborosztály főművei közé tartozott. A most befejezett restaurálás után, mely a Mária szobor egykori megjelenését hűen idézi, a szobor magas minősége méginkább nyilvánvalóvá vált, és így ismét méltán foglalja el az egyik főhelyet a kiállítás nagytermében. A Kálváriacsoport P. Clemen topográfiája szerint,

2 1897-ben a Kölntől nem messze eső Grosskönigsdorfban állott, az egykori benedekrendi női kolostor ún. Immunitätsmauerja előtt. A korpusz a helyén maradt, de a két kísérő alakot nem sokkal később, 1916-ban Münchenben, Julius Dreytől vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. A két szobor mesterét egyszer németalföldinek, máskor kölninek nevezték a szobrokkal foglalkozó publikációk.

3 Már az 1920-as évektől általánosan elfogadott volt a kölni illetőség; datálásuk az ,,1500 körül" rögzítésétől a XV. század utolsó harmadának megjelöléséig ingadozott. L. Baldass, aki kitűnő megfigyeléssel 1917-ben szobrainkhoz variánsokat sorakoztatott fel — így az aacheni Suermondt Múzeum két, 1500 körűire tett Mária és Ev. Szent János (32a—b, 33. kép), továbbá a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum homonim, a második világháborúban egyébként sajnálatos módon megsemmisült csoportját, szintén a XVI. század elejéről (34. kép), a budapesti szobrokat a XV. század végére helyezte, és németalföldi mesternek tulajdonította azokat.

4 A pontosabb keletkezési időt, és közelebbi, igaz, táblaképek köréből vett stíluskört Balogh Jolán állapította meg, amikor a XV. század harmadik harmadában dolgozó kölni Mária élete mestere alakjait említette analógiaként.

5 Elegendő a Baldasstól idézett aacheni és nürnbergi tipológiai variánsokat emlékezetbe idézni, hogy nyilvánvalóvá váljon: a budapesti szobroknak vagy 1 Balogh, J.: Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. Budapest, 1975. I. Textband 217, 218. Ltsz.: 4965, 4966. 2 Clemen, P.: Die Kunstdenkmäler der Rheinprovinz. Bd. IV. T. 1. Die Kunstdenkmäler des Landkreises Köln. Düsseldorf, 1897. 143. 3 Datálásáról és a mesterkérdésről az irodalomban felmerült véleményeket összegyűjtötte Balogh J.: i.m. (ÍJ 217. 4 B a 1 d a s s, L.: Neuerwerbungen des Budapester Museum der Bildenden Künste, in: Kunst und Handwerk XX (1917) 387 ff. Fényképek 400—401, szöveg szobrainkról 401—403. 5 Balogh, J.: A Régi Szoborosztály kiállítása. Vezető. Budapest, 1965. 23.