Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Madonna Gyermekével: Lorenzo Ghiberti műhelyéből (?) származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. II. rész
mozdulattal, térben kiforduló újszülöttjétől — mely kisbronz egyike Ghiberti „legillusztrisabb" mozdulatú leleményeinek. Az egyik lábát felemelő, álló vagy lépő bambino feltűnése 1410—15 körül megtörténik, sőt mintha a szoros pólyából kibújtatott gyermek mozgásának variálását — magától értetődően antik géniusz-figurák hatására — Toscana, különösen Firenze szobrászata, éppen a század első évtizedeiben folytatná a legönfeledtebben. Jacopo della Quercia segítője az Ilaria del Carretto síremléken Francesco di Valdambrino — aki már az 1401-es firenzei versenyen is részt vett. A fentemlített Ghiberti levélben is találkozunk nevével — tehát kapcsolatuk nem szakadt meg, sőt épp e levélből tűnik ki, hogy a Ghiberti-műhely kölcsönzött bizonyos madárrajzokat Sienába, 7 Ghoro di Ser Neroccio ötvösnek. Fordított út is elképzelhető egy másik motívum vándorlásánál, hiszen a Ghiberti-műhely az 1410-es években nemcsak adó fél: részleteket — mint fentebb láttuk — másoktól is gyűjtöget. Hogy bizonyos mozgásformulák, alakbeállítások nem kizárólagos műhely tulajdonok ezidőben, azt bizonyíthatja a sienai Fonte Gaia Rhea Sylvia (?) mindkét bambinoja, az ikrek (30. kép). E szobor nagy valószínűséggel 1416— 17-ben készült, 8 s a legújabb irodalom hajlik annak a feltevésnek az elfogadására, mely az attribuciós kérdést Valdambrino javára dönti el. 9 A Rhea Sylvia karján tartott gyermek — igaz, e részletek ma kiegészítettek, de az eredetit követik — ugyanolyan beállítású bambino-motívum, mint a pesti terrakotta kis Jézusa. Felteszem, hogy a rokonság alapja közös élmény, amely mindenképp ante 1416. A szobrászat köréből nem hozható további szorosabb analógia a gyermek lábtartásához. De a firenzei festészet emlékei annál inkább lehetőséget adnak erre. Fra Angelico 1425 körüli, római (Pinacoteca Vaticana) és az 1422/23-as, fiesolei (S. Domenico) Mária a Gyermekkel részletei mutatják a felhúzott lábtartást. E két festmény közül utóbbi újabb datálása meggyőző, 10 így az 1422/23 és 1425-ös éveknek e festményei szobrunk, véleményünk szerint más részleteket illetően már korábban kialakított koncepciójánál öt, illetve tíz évvel későbbiek. Az is nagyon valószínű, hogy Fra Angelico Ghiberti műhelyéből vette a kölcsönt — hiszen Ghiberti 1423-tól tagja a festőcéhnek is, és tudjuk, hogy Angelico 1432-ben egy Ghiberti előrajz alapján dolgozik. 11 8 Datálása Coffin-Hanson, A.: Jacopo della Quercia's Fonte Gaia. Oxford, 1963. Proposed Chronology 81 old. Third Period 17 Nov. 1416 — 11 January 1418; Seymour, Ch.: i.m. 102—106 adja a kronológiát. !l Seymour, Ch.: i.m. 52. 1,1 A hasonlóságokra először Balogh, J.: i.m. 28. figyelmeztetett. (Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum Szobrászati gyűjteményében. Az O. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 1931. VI.); Fra Angelicónak a fiesolei Trónoló Máriáját 1425 körűire, a római Pinacoteca Vaticanában őrzött Madonna Gyermekével Szent Domonkos és Alexandriai Szent Katalin között festményét Pope-Hennessy igen későre teszi, sőt más mesternek adja (1449, Zanobbi Strozzitól: Pope-Hennessy, J.: Fra Angelico. London, 1974. 2 10, 233). Meg kell jegyeznünk, a vatikáni táblát általában a fiesoleivel egyidőben készültnek tartják — így Salmi, Redig de Campos — 1426-ra teszik. Baldini, U.: Opera compléta dell'Angelico. Milano, 1970: a fiesoleit 1428—30-ra (87. old.), a rómait pedig 1435-re (95. old.) teszi. Korábbra helyezi e festményeket Boskovits, M.: Un'adorazione dei magi e gli inizii dell'Angelico. Abegg-Stiftung Bern (11. sz.), 1976. 2—25. " Krautheime r, R. : i.m. 264.
