Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Madonna Gyermekével: Lorenzo Ghiberti műhelyéből (?) származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. II. rész
Kísérlet történt arra, hogy a pesti Madonna-arcot tipológiai hasonlóság alapján a kutatásba bevonják (31. kép). 12 Az arc típusát és formálását azonban nem annyira a saját kezű Ghiberti munkákon (különösen nem az 1414—24 között készülteken), hanem sokkal inkább mástól befejezett részleteken, így Krisztus keresztelésén, Siena (1425—27), a felénk forduló angyalfej (Turinotól) — kereshetjük (32. kép). Azonos arctípusba sorolható a budapesti terrakotta Mária-arca, a fenti Turino-angyal, Donatellónak a sienai keresztelőkúton álló Fides-ének feje (33. kép), és a megközelítően egy évtizeddel később készített, jelenleg „Firenzei, XV. század első harmada" elnevezéssel ellátott, Detroit-ban őrzött szobor azonos részlete (34. kép). Itt az alak stílusában érettebb, kompozíciójában is más — de nem tanulság nélküli, hogy a megnevezett típusok egymáshoz nagyon közeliek, és távolabb állnak az első évtized Ghiberti-Máriák (idézett bronz-kapurészletek) arctípusának j ellegzetességeitől. A gyermek Jézusra és a Mária arcra vonatkozó megfigyelésekkel — azaz a részletek vizsgálatával — látszólag ellentétbe kerültünk szobrunk koncepciójának, és stílusrokonainak keletkezési idejével — mégpedig a szobor részletmegmunkálásának későbbre tehető időpontjára vonatkozóan. Magyarázatként azonban adódik a műhelygyakorlat ismeretében a következő: a szoborarc típuselőzménye is élt — talán disegno, vagy modello formájában a Ghiberti műhelyben — és a második évtizedben rögzített előzménytől később nagyobb mértékben tértek el; hiszen a mintalapokat, vagy modeZiokat, többször is, különböző munkákon, különböző mesterek, műhelytársak eltérő módon használják fel. Elgondolkodtató, hogy ez az arctípus az 1425—28 között, ill. harmadik évtizedben jelenik meg gyakrabban. Ugyancsak a húszas évek végét idézik az egyezések, melyek a budapesti szobornak — már említett — csomóban hagyott köpenyvégződése (bal kar alatt), valamint Mária jobb lábán kialakított, álló S-motívum — és Turino, ill. Paul Schubringtól egykor Turinonak tulajdonított két, 1425—30 közé tehető munka között megfigyelhetők. 13 Az S vonal a keresztelőmedence sporíeilojának Mária gyermekével reliefjén Mária köpenyén (1431), a csomó az amsterdami Rijksmuseum terrakotta szobrán, Mária könyökhajlatára fektetve figyelhető meg. 14 Szobrunk részleteit elemző, szerteágazó vizsgálódásaink végéhez értünk. A budapesti terrakottánkban egy 1416—19 között kialakított, eredetileg donatellói ülőmotívum-újítás átvételét látjuk. A részletek kidolgozása; a kalligrafikus fioriturák és „torlódó" motívumok elhagyása, az arctípusnak más, de későbbi (1425—28) emlékeken való megjelenése a kivitelezett szobrot 1425—30 magasságába teszik. Hogyan lehetséges, hogy a szoborprogram aktualitását tíz évvel korábbra tehetjük, mint a részletek végső megmunkálását, a szobor készítését? A szakirodalom egy elveszett modelioval számol. Kérdés, hogy a modello mikor készülhetett! Mennyiben térhetett el tőle a másolatának vagy utánzatának tartott budapesti terrakottaszobor? Kisebb felkészültségű mester nem alakítana át, változtatna annyit ismétlésén, mint megítélésünk szerint, egy valóban Ghibertitől származó, részleteiben kimunkált előzmény nyomán a pesti szobrot készítő mester teszi. De miért készített volna Ghiberti egy modellot éppen egy terrakottához — a pestihez, vagy pontosabban: milyen más Ghiberti-modeííonak 12 Balogh, J.: i.m. 26. 13 Turini munkáinak datálásáról Catalogo, 204—206; Donatello sienai munkáiról lásd J a n s o n, H.: i.m. 65—75; a Hit szobor datálása: 1428. í4 A sportelloról: Catalogo, 178; a terrakottáról: S c h u b r i n g, P.: i.m. 51.
