Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Madonna Gyermekével: Lorenzo Ghiberti műhelyéből (?) származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. II. rész

meg őt a kérdéses reliefek elkészítésével (kikövetkeztethetően a bronzbaöntéssel és az öntvény végső megmunkálásával), tőle az 1417-es szerződés alapján nyilván egy 1417-es, bemutatott kompozíciós megoldás''' kivitelezését várják. Bizonyára Ghiberti, más munkák miatt, félretéve ugyan a sienai megbízást, de annak bevezető munkáit (modeiíot, dzsegnot?) már elkészítette, és még tartogatta műhelyében. A sienai egyik relief, a Keresztelő János Heródes előtt valóban szorosan nyúl az Északi Kapu egyik reliefjéhez, mint előzményhez, a Pilátus kézmosásához. (A sienai relief Keresztelő Jánost megragadni készülő katonája a firenzei Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból jelenet Krisztus alakjának visszafogottabb változata.) Ezzel szemben mennyire eltérő ettől a relieftől, és a további firenzei, első kapura készült jelenetektől a másik sienai relief (Krisztus megkeresztelése), melyen egyébként az irodalom többnyire csak az angyalok karát tartja autográfnak.

5 Ez mintegy a firenzei harmadik kapu bevezetőjének is felfogható, laza kompozíciójával, megváltozott, karcsú alakjaival, újabb drapériafelfogás kidolgozásával. Azaz Ghiberti egy 1416-ból való szerződés (és ún. előzetes tervrajz) alapján az egyik — de úgy tűnik, csak az egyik — sienai reliefen még 1425—27 felé nyugodtan gazdálkodott az 1417 körüli drapériakészlettel, formálással, ahogyan ezt a Ghiberti alakokat máshol, változtatás nélkül 1427 körül idéző/kivitelező Turino is tette sienai megrendelésén, a neki adott Keresztelőkút-reliefek számos részletén. Így Jézus születésén (Siena) Erzsébet ülő alakja=Háromkirályok Máriája (Firenze, Ghiberti) — Szolgálólány álló figurája (Siena) = Álló Mária, A gyermek Jézus az írástudók között (Firenze) — Keresztelő János születése, ülő Zakariás (Siena) = Szent Lukács evangélista (Firenze) — Keresztelő János prédikációja, részlet=Jézus megmenti Pétert (Firenze, Jézus lecsendesíti a hullámokat).

6 Turino is azért dolgozhatott ily módon a húszas évek közepén Firenzéből, a Ghiberti műhelyből kölcsönzött motívumokkal — melyeket itt már a tízes évek közepén megformáltak-kialakítottak — mert maga a Ghiberti műhely is élt ezidőben tíz év előtti megoldásokból. A pesti terrakottánk ülő-motívum elhelyezése szempontjából nem kell tehát figyelembe vennünk az 1427-ben szállított, 1425-től kezdve cizellált reliefeket, mint eltérőket a korábbi évtized munkáitól. Kizárhatónak látszik tehát annak lehetősége, hogy fejlődési ívet húzzunk a szobrunk vonatkozásában vizsgált két ülő-motívum közé, s ezzel a pesti terrakotta ülőhelyzetének koncipiálását a már megismert első formábaöntéstől, A gyermek Jézus a templomban relieftől későbbre toljuk el. Van terrakottánknak egy eddig nem vizsgált, de nem elhanyagolható részlete — a gyermek Jézus alakja. Ez jelentősen eltér a Háromkirályok bravúros 4 Lásd Seymour, Ch.: Jacopo della Quercia (107) monográfiájában a sienai Keresztelőkútra vonatkozó egyik, 1417. ápr. 21-én kelt dokumentumot, — melyben művésznév megnevezése nélkül szó esik egy „rajz" kifizetéséről — úgy értelmezi, hogy e munka nyilván a tervrajza volt a keresztelőkút építményének és szobrászi díszeinek, és az összeget Ghibertinek ezért fizették ki. 5 K r a u t h e i m e r, R. : i.m. 140; G o 1 d s c h e i d e r, L.: i.m. 146; ezzel szemben Planiscig, L.: Donatello. Wien, 1939. 30—31: „Das Relief der Taufe ist ganz eigenhändig". t; Turiniről lásd S c h u b r i n g, P. : Die Plastik Sienas in Quattroceno. Berlin, 1907. 211—252; Catalogo, 204—218, az azonosságok és típusok ismétlésének összevetése a 214—15-ön. 7 A levélnek olyan szempontú vizsgálatát, hogy a benne említett „carte degli uccelli" alapján mintakönyvre lehetne következtetni, lásd: Degenhart, B.— Schmitt, A.: Corpus der italienischen Zeichnungen 1300—1450. Teil I. Süd- und Mittelitalien. Berlin, 1968. 289—292.