Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
A Szépművészeti Múzeum Ptahankh szobra
Ez a névazonosság további adatot adna Ptahankh nővére nevének idegen eredetére — vagy esetleg még Ptahankh családi kapcsolataira is. A kérdés vizsgálata sok problémát vet fel, így Ptahankh személyével egy külön tanulmányban kívánunk foglalkozni. A hannoveri szobor feliratában is van egy rövid utalás Ptahankh családi kapcsolataira : s3 hm.t n rsl inb.f hri-sm c .w PthC nh m3 c hrw »az „O falaitól délre lévő" szolganőjének fia, az énekesek elöljárója, Ptahankh az igaz hangú.« így Ptahankh személyéről egy egységes kép alakulna ki. ö és nővére egy, a Ptah templomnak adományozott szíriai származású szolganö gyermekei, kiknek apja valószínűleg egyiptomi volt. Ptahankh egyiptomi, és nővére M(a)ia esetlegesen idegen eredetű neve a szülők eltérő származására utalhat. Ilyen jelenség, — hogy egy családon belül egyiptomi és idegen eredetű nevek egyaránt megtalálhatók — ismert más esetekben is. 18 Ptahankh nővére tehát származása és a családi hagyomány alapján fordul a hurrita Astartéhoz, mint gyógyító istennőhöz bátyja és talán beteg férje egészségéért. Sajnos a Ptahankhnak tulajdonítható emlékek közül egyik sem datált. A külsődleges stílusjegyek és a feliratok nyelvtani, tartalmi sajátosságai alapján nem kétséges, hogy a szóbanforgó emlékek egyértelműen a XVIII. dinasztia korába helyezhetők. A pontosabb időbeli meghatározás ezen belül már gondot okoz. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megközelíthessük, szükséges azt két részre bontani. Mindenekelőtt azt az időszakot kell meghatároznunk, amelyet Ptahankh élete és működése felölel. Majd ezen belül, amennyire lehetséges, azt az időpontot, amikor a budapesti szobor készülhetett. Mint láttuk Ptahankhnak négy emléke ismeretes. Szobrait és sztéléjét bizonyára nem egyidőben, egyszerre készíttette el, állíttatta fel. A problémának ez a szétválasztása annál is inkább indokolt — s nem csupán módszernek tekintendő — mivel Ptahankh, mint látni fogjuk, lehet, hogy kettő, de elképzelhető, hogy több fáraó uralkodása idején is élt. Ezt a lehetőséget mindenképpen figyelembe kell vennünk. A datálás kérdését három oldalról közelíthetjük meg. Egyrészt tudjuk, hogy Ptahankh Ptahmesz memphiszi főpap szolgája volt. Ennek megfelelően csak azonosítani kell ezt a Ptahmesz főpapot, s ha vannak datált emlékei, akkor ezzel megoldódott a mi problémánk is. Másrészt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Ptahankh bécsi szobra, melyet E. v. Bergman publikált, vallástörténetileg is jelentős emlék, mivel a szíriai eredetű gyógyító istennőhöz, Astartéhoz intézett fohászokat tartalmaz, így vallástörténeti segítséget is kaphatunk a kérdés megoldásához. 17 Mogensen, M.: La Glyptothèque Ny Carlsberg, La collection égyptienne. Copenhague, 1930. Texte 99, CVII. tábla, AEIN 134; cf. M a d s e n, H. : Zwei Inschriften in Kopenhagen. ZÄS 41 (1904) 114—115; Koefoed-Petersen, O.: Les steles égyptiennes, Copenhague, 1948. 35—36, 44. sz. 18 Cf. C 1 è r e, J. J. : Une Hymne à Abydos sur une stèle inédite d'Époque Ramesside. ZÄS 84 (1959) 89. sztéléjére, amely az Astarte kultusz másik fontos egyiptomi bizonyítéka. 17 Ezen az emléken annak az asszonynak a neve, aki beteg férje egészségéért áldozatokkal fordul a szíriai eredetű istennőhöz: \ n fi) x ft -n \ 6\ vagy talán csak n 1k \ «I M © ^-ű 1 H
