Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
A Szépművészeti Múzeum Ptahankh szobra
A felirat tanúsága szerint a szobor tulajdonosa Ptahankh, a Ptah templom énekeseinek elöljárója 10 és Ptahmesz memphiszi főpap szolgája 11 volt. Bár mind a Ptahankh, mind a Ptahmesz a XVIII. dinasztia korában általánosan elterjedt nevek voltak, a címek azonossága és egyéb szempontok alapján még további három emléket ugyanezen személynek tulajdoníthatunk. 1) Egy fekete gránit szobor. A térdeplő alak maga előtt egy csészét tart. A szobor Bécsben, egy magángyűjteményben volt, ahol publikálója E. v. Bergmann ezt 1886-ban látta. 12 2) Sztélé, Firenze, 2537. sz. Az emléket E. Schiaparelli publikálta 1887-ben, 1571. szám alatt. 13 3) Egy mészkő kockaszobor a hannoveri Kestner Múzeumban, 2946(4) sz. A guggoló férfi maga előtt sztélét tart. A szobrot M. Cramer publikálta 1936-ban. 14 Ezeken az emlékeken Ptahankh csaknem szószerint ugyanazon címeket viseli: 10 WB. IV, 479,4; cf. Faulkner, R. O.: A concise dictionary of middle egyptian. Oxford, 1964, 266; Gardiner, Sir A.: Onomastica, Oxford, 1947, I, 95; Blackmail, A. M.: Position of women in the egyptian hierarchy, JEA 7 (1921), 8, 9, 15—16. 11 WB. I, 292, 1—6; WB. I, 388, 2—10; Faulkner, R. O.: i. m. 58 és 73; Gardiner, Sir A.: i. m. I, 43. Vö. a sdm-cs-ra vonatkozóan: WB. IV, 389—390; Faulkner, R. O.: i. m. 259; Gardiner, Sir A.: i. m. I, 96; M a s p e r o, G. : Rapport sur une Mission en Italie, Ree. de Trav. II, 159—199 és III, 103—112; B o r e u x, Ch.: On two statuettes in the Louvre Museum. JEA 5 (1921) 113—120; Otto, E.: Topographie des thebanischen Gaues. Berlin, 1952. 49—50; H e 1 c k, W. : Materialien zur Wirtschaftsgeschichte des Neuen Reiches. Wiesbaden, 1961. 356, 384; P e e t, T. E.: The great tomb-robberies of the Twentieth Egyptian Dynastie. Oxford, 1930. I, Text, 139, 145, 147; Bogoslovski, E. S. : Die Wortverbindung sdmw c s in der ägyptischen Sprache während der 18. Dynastie. ZÄS 101 (1974) 81—89. Felmerül a lehetősége annak, hogy az wb3 (wdpw) és a sdmc s egymást helyettesíthették, azonos vagy hasonló értelemben. 12 Bergmann, E. v.: Inschriftliche Denkmäler der Sammlung ägyptischer Altertümer des österreichischen Kaiserhauses. Ree. de Trav. 7 (1886) 195—196; A szobor „Herr Heckscher Vertreter der Ausländischen Versicherungsgesellschaft" tulajdonában volt. H. Ranke egy jegyzetben azt írja róla 1932-ben, hogy fáradozásai ellenére sem sikerült az emlék hollétét megállapítania. (Ranke, H.: Istar als Heilgöttin in Ägypten, in. Studies presented to F. LI. Griffith Edited by S. R. K. Glanville. London, 1932. 413, jegyz.) Dr. Helmuth Satzingernek, a bécsi Kunsthistorisches Museum egyiptomi osztálya vezetőjének a segítségével sem sikerült a szobor nyomára bukkannom. Fáradozásaiért itt köszönetet mondok. Az emlékkel több szerző is foglalkozott, s azt tévesen általában „Grabstein"-ként említették. így pl. M a d s e n, H. : Zwei Inschriften in Kopenhagen. ZÄS 41 (1904), 115; B a d a w i, A.: Memphis. Cairo, 1948. 31; S ta delma n, R. : Syrisch-palästinensische Gottheiten in Ägypten. Leiden, 1967. 108 — „Votivstele"-t említ. Holott H. Ranke ezt a tévedést már helyesbítette, i. h. 13 Schiaparelli, E.: Cat. Museo Archeologico di Firenze, Antichitá Egizie, Parte prima. Roma, 1887. 1571 (2537) sz. 295—297. v ' Cramer, M.: Ägyptische Denkmäler im Kestner-Museum zu Hannover. ZÄS 72 (1936) 91—92.
