Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)

Ferdinand Georg Waldmüller képek Magyarországon

FERDINAND GEORG WALDMÜLLER KÉPEK MAGYARORSZÁGON Waldmüller, a bécsi biedermeier festészet legjelentősebb képviselőjének életét átszőtték hosszabb-rövidebb ideig tartó kapcsolatok magyar tanítványokkal, barátokkal, gyűjtőkkel vagy megrendelőkkel. Az Esterházy Képtárhoz fűződő kapcsolatai, a gyűjtemény mai őrzője, a Szépművészeti Múzeum számára különösen figyelemre méltóak. Waldmüllerről szóló valamennyi nagyobb lélegzetű írás megemlíti, hogy amikor 1817 nyarán újból Bécsben telepedik le, különböző gyűjteményekben, így az Esterházy Képtárban is, régi mesterek festményeit másolja. Grimschitz kitűnő Waldmüller oeuvre-katalógusában hét,

1 1818— 24 között készült másolatát sorolja föl, melyek eredetije ma a Szépművészeti Múzeumban van. Kapcsolatát az Esterházy Képtárral azonban sokkal szorosabbra tervezte. Joseph Fischer, a Képtár igazgatója 1822 szept. 5-én meghalt.

2 Waldmüller már négy nap múlva kérvényezi Miklós hercegnél a megüresedett állást, a Képtár custosának ajánlva magát.

3 A kérvény sorsa ismeretlen, az állást nem nyerte el és csak mint restaurátor tevékenykedett a Képtárban, Miklós herceg halála után. 1841—43 között a gyűjtemény 54 spanyol képét restaurálta Erasmus Engerth segítségével.

4 Majd 1845ben újabb 19 festmény sürgős javításáért kapott pénzt.

5 A spanyol képek rossz állapotára, Gaál György, az összes gyűjtemények felügyelője hívta föl Pál herceg figyelmét, s ajánlotta egyben Waldmüllert az elvégzendő munkára.

6 A restaurálás közben, 1842-ben kitűnő arcképet festett Gaálról,

7 mely a Limborch gyűjteményből került árverésre 1871-ben, „Porträt des ungarischen Sagendichters Gall" címmel

8 és három évvel később a Magyar 1 Grimschitz, B.: Ferdinand Georg Waldmüller. Salzburg, 1957. 27, 29, 72, 74, 75, 124, 128. sz. — Igen szép másolata budapesti magántulajdonban Rubens: Boreas elrabolja Oreithyat (Wien, Galerie der Akademie der Bildenden Künste) képéről. 2 M e 11 e r, S.: Az Esterházy Képtár története. Budapest, 1915. XLVI. 3 Melier: i. m. 142. Kérvényében hivatkozik arra, hogy a herceg nem volt vele elégedetlen amikor az elmúlt tavasszal Lamberg gróf bemutatta őt. Három bizonyítványt mellékel a Képzőművészeti Akadémiától. Jártasnak véli magát a festészet több ágában, szorgalmasan tanulja a francia és olasz nyelvet és mindig több és több hasznára tudna lenni a hercegnek. 4 Meiler: i. m. 175., 690. sz. 5 Melier: i. m. 176., 692. sz. 6 Meiler: i. m. 173., 689. sz. 'Grimschitz: i. m. 331., 604. sz. ; Rózsa, Gy. : A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei. Budapest, 1977. Rep. : 34. 8 Rózsa: i. m. 31.