Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
XVIII. századi olasz rajzok
A saját kompozíciói alapján kivitelezett grafikák bizonyítják, hogy Palmieri tájábrázolásaira milyen erősen hatott a XVII. századi németalföldi művészet. A képszerkesztés, a zömök figurák, a felhasznált motívumok és maga a rajzolásmód — karcoló tűvel és tollal — azonos jellegű a Palmieri-grafikákon és rajzunkon. A szerzőség kérdésében a teljes bizonyosságot azonban az a lap adja, mely szinte rajzunk párdarabjának tekinthető, s melyet a bolognai Pinacoteca Nazionale rajzgyűjteménye őriz (44. kép). 30 A bolognai tájrajz a művész 1762-ben jelzett műve és ugyanazzal a grafikusi gyakorlaton alapuló rajzolási móddal készült, mint a budapesti táj. A technikai kivitelezés és kompozicionális felépítés azonosságai alapján feltételezhetjük, hogy a két tájrajzot közel egy időben készítette a művész. Palmieri érdeklődését a grafika iránt, a két metszet sorozaton kívül az is bizonyítja, hogy trompe d'oeil-öket készített, melyeket egymásra helyezett metszetekből, rajzokból, kottalapból alakított ki. Ezek közül a rajzok közül kettő 1766-ban készült, 31 kettő pedig torinói korszakából származik. 32 Az ábrázolt grafikák között szerepelnek Stefano della Bella, Cailot, Berghem karcok, Palmieri rajzok és a művész által másolt Guercino rajz is. 33 A németalföldi művészet hatása Palmierinél 34 érdekes, de nem egyedülálló jelenség az európai művészetben a XVIII. század közepén. Ezzel az ízléssel találkozunk német, osztrák, francia mestereknél is. 35 Megfigyeléseink szerint ezek többnyire olyan művészek voltak, akik a festészet mellett előszeretettel rajzoltak, másoltak és grafikákat készítettek. Általában a XVIII. század folyamán a régi németalföldi festmények, rajzok és grafikák gyűjtése, tanulmányozása, utánzása, sőt „modern" átfogalmazás is elterjedt bizonyos körökben. A XVIII. század közepe a stílusváltozások, új utak keresésének korszaka volt. Virágzott még a barokk művészet szenvedélyes mozgalmasságával és sokszor illuzionista törekvéseivel, majd kibontakozott élénk színeivel a könnyed rokokó, mely később finomkodóvá, játékossá vált. Az 1750-es években került az érdeklődés középpontjába az antik művészet emlékeinek felkutatása és megismerése, melyet a Winckelmann-i esztétikán alapuló ízlésbeli változás követett 30 Inv. Nr. 3811, toll, 257x339 mm. B e r t e 1 à, G. G.: La Raccolta dei disegni della Pinacoteca Nazionale di Bologna. 1. Disegni italiani dal cinquecento al settecento. Bologna, 1972. Nr. 51, Pl. 59. A rajz fényképének elküldéséért Giovanna Gaeta Bertelànak mondok hálás köszönetet. 31 Mindkettő a New York-i Metropolitan Museumban, Rogers Fund 69.14, 1—2. Bean, J. — Stampfle, F.: Drawings from New York Collections, III. The Eighteenth Century in Italy. Metropolitan Museum of Art — Pierpont Morgan Library. New York, 1971. Nr. 293, 294. Dalmasso, F.: Trompe l'oeil di Pietro Palmieri e la cultura figurativa in Piemonte a fine '700. Commentari, 1972. 131-, fig. 1, 2. 32 Egyik 1780-ban készült és a torinói Biblioteca Reale-ban őrzik. Bertini, A.: I disegni italiani della Biblioteca Reale di Torino. Roma, 1958. Cat. nr. 661. A másik trompe l'oeil Torino Musei Civici tulajdonában. Dalmasso, F.: i. m. fig. 4. 33 Palmieri Guercino Pihenő Szentcsaládját ábrázoló rajza Torinóban a Biblioteca Reale-ban van. B e r t i n i, A. : i. m. nr. 662. Ezenkívül tájrajzokat is készített Guercino modorában. D e 1 o g u, G.: Pietro Palmieri. Pantheon, 1935. Bd. XVI. 385-, képek 387, 391. oldalon. 34 Németalföldi festményeket utánoznak Palmieri, olyan rajzai is, melyek állatokat legeltető pásztorokat ábrázolnak. Dalmasso, F. : i. m. fig. 5. D e 1 o g u, G. : i. m. 386. 33 Novotny, F.: Painting and Sculpture in Europe 1780 to 1880. London, 1960. 17, 48.
