Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Madonna gyermekével. Lorenzo Ghiberti műhelyéből származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. I.
szobrunkkal, hiszen csak a fenti motívumegyezések és a szakirodalmon alapuló előfeltevésünk volt, hogy terrakottánk Ghiberti műhelyéhez lenne köthető! A budapesti szobor középső és alsó zónáját vizsgálva, majd az oldalnézetben látható elnagyolt, kialakításában az egész testtömeget lehatároló, befejező drapériaszélre felfigyelve eszünkbe jut Donatello ülő, Ev. Szent Jánosának alsó zónája — ennek visszafogott nyugalma, de egyúttal lendületes részletformái, drapériák oldott nehézkedése. Ugyancsak formai egyezést látunk Donatello Szt. Márk szobra oldalnézete és a terrakotta bal kéztől a földig hulló köpenye között (21—22. kép). Donatello Ev. Jánosa készülését az irodalom az 1408-as megrendelésre vonatkozó dokumentum, és az 1415-ös, rendeltetési helyre való felállítás közé helyezi. 7 Ismerve Donatello temperamentumát, hogy ti. gyakran elveszti érdeklődését munkája iránt, annak végleges kidolgozása előtt, ezt segédeire bízva, továbbá, fizetések és egyéb dokumentumokból eredő megfontolásokból következően, ma sem pontosan meghatározható a tényleges kivitelezési munkaidő; hogy melyek a két szélső időpont között azok az évek, melyekben Donatello teljes intenzitással dolgozott a szobron. Emlékeztetek arra, hogy, noha Donatello legújabb monográfusa, Janson az 1411 körüli éveket tartja a legintenzívebbeknek, a megmunkálási időt a régebbi kutatók, így Kaufmann 8 és Planiscig 9 a legfontosabb faragásokat illetően 1413—15 közé teszik. Ez a vélemény erősíthető a Szt. Jánossal közelítően egyidőben kifaragott, Wundram által vizsgált Szt. Márk szobor készülési idejének meghatározására tett újabb okfejtéssel. 10 Stíluselemzés alapján eddig is egyidejűnek tartották e két szobron folytatott faragási munkákat, s most Wundram forráselemzéséből és értelmezéséből helyesen következik, hogy a Márk még 1415-ben nem volt a helyén. Éppen ezért e szobor 1415—20 közé tehető — s így ezzel az eddig stíluselemzés alapján egyidejűnek tartott Szt. János készülése is a későbbi (1413—1415) időpont felé mozdul el. Miért kellett kitérnem, hacsak jelzészerűen is, a Donatello filológia egyik kérdésére? Budapesti szobrunkat — az ülőmotívum kialakítását illetően — oly mértékben tartom Donatello hatása alatt készültnek, hogy ezzel nemcsak a szobor egyik stíluselőzményére, hanem készítési idejére is próbálok ily módon, az összevetéssel támpontot találni. Donatello Evangélista Jánosa és Szt. Márkusának egykori, valódi újságát nemcsak a modern kritika értelmezése hangsúlyozza, 11 de ezt hámozhatjuk ki Vasari idevonatkozó passzusából is — aki nyilván nemcsak saját ítéletét, hanem 7 A kérdés részletekbe menő elemzését, a szoborra vonatkozó dokumentumokkal és források közlésével, valamint a megelőző irodalom kritikai értékelését lásd: Janson, H.: The Sculpture of Donatello. Princeton, 1957. II. 13—17. A Janson könyv recenzióit a Szt. Jánossal kapcsolatban ismerteti : Beccherucci, L. — Brünett i, G.: II Museo dell'Opera del Doumo di Firenze. Firenze, é. n. Nr. 119. alatt 262—264. 8 Kaufmann, G.: Donatello. Berlin, 1935. 14—15. 9 Planiscig, L. : Donatello. Wien, 1939. 8. 33. A datálásról még Ca s telfranco, G.: Donatello. Milano, 1963. 15. ö a kivitelezést 1411—13-ra helyezi. 10 Wundram, M.: Donatello und Nanni di Banco. Berlin, 1969. Der Heilige Markus an Or San Michèle. 49—55. A forrás elemzése a 18—19. Közölve a 33. lábjegyzetben (18). 11 Seymour, Ch. jr.: Sculpture in Italy. From 1400 to 1500. Harmondsworth, 1966. 55—57.
