Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Madonna gyermekével. Lorenzo Ghiberti műhelyéből származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. I.
a hagyomány vélekedését foglalta, a tőle sokszor megszokott anekdotikus-illusztratív leírásba. 12 Elegendő az ülő Ev. Jánost úgy magunk elé idéznünk, ahogyan a szobrot eredeti helyén, a Santa Maria del Fiore homlokzati fülkéi alatt megálló, az ülő szoborra alulnézetből felpillantó, egykori nézők látták (egy, az 1436-os felszentelést mutató miniatúra — a Bibi. Laurenziana Cod. Ed. 151 — tanúsítja az eredeti helyzetképet), hogy világossá váljon: Donatellót 1415 felé a perspektivikus nézetből láttatott szobor kidolgozásának kérdése foglalkoztatta! E koncepció megértése adta meg mind Donatello ülő Evangélistájának pontos nézete rekonstrukcióját, ahogy, hisszük, ez segít hozzá ülő Madonnánk helyes nézőpontja kiválasztásához és szobrászi programjának pontosabb elemzéséhez. Donatello és Brunelleschi, Ghiberti és a centrális perespektíva kapcsolatáról az elmúlt évek szakirodalma részletekbe menően értekezett. 13 A perspektívakutatások szerteágazó kérdései közül minket csak az 1415—20 közti firenzei vonatkozások érintenek. Pontosabban az, hogy ezekben az években mely firenzei műhelyek — legyenek azok akár szobrász- akár festőműhelyek — voltak fogékonyak a problémafelvetés iránt, s a különböző műveken megjelenő eredményekből milyen kapcsolatokra lehet következtetni. Az ,,1419 Mester" londoni tábláján (datált, 1419) (23. kép) a budapesti szoborhoz hasonlóan magas ülésű, magas övkötésű Istenanya tartja kezében gyermekét. 14 A trón kartámasztóiból és a padlózat kockáiból adódó perspektívaszerkesztés egy főtengelyre eső — de különböző pontba összefutó több enyészőpontot eredményez. Ugyanilyen fokú mélységábrázolást találunk, hogy példáinkat csak módjával szaporítsuk, a Madonna del Bambino Vispo Mesterének táblái közül néhányon (így pl. a Würzburgi diptichonon), amely tanúsítja, hogy alulnézetből, kis rövidülésben, de legalábbis perspektivikus szerkesztés kísérletével meghatározott alakok mélységi jelölése, az 1415—20 között készített Madonna gyermekével ábrázolásokon, mint ismert eredmény, átvétel jelenik meg. 13 Milyen munkákon dolgoztak ezidőben a minket leginkább érintő Ghibertiműhelyben? Munkák kifizetésére vonatkozó források alapján 16 az Északi Kapu 12 V a s a r i, G. : Le vite... Vita di Donato. ed. Superbiblioteca Sansoni — Le Opère di Giorgio Vasari con nouve annotazioni e commenti di Gaetano Milanesi. Firenze, 1973. II. 400—401: „Si puo dire, che tanto lavorasse con giudizio quanto con le mani, attesoché moite cose si lavorano e paiono belle nelle stanze dove son fatte, che poi cavate di quivi e messe in un altro luogo, e un altro lume o p i u alto, fanno varia veduta, e riescono il contrario di quello che parevano. Laddove faceva le sue figure di maniera, che nella stanza dove lavorava, non apparivano la metá di quello che elle riuscivano migliori ne'luoghi dove ell'erano post e." 13 Brunelleschire nézve lásd: Fabriczy, K.: Filippo Brunelleschi, Sein Leben und seine Werke. Stuttgart, 1892.; Sanpaolesi, P.: Brunelleschi. Firenze, 1962. Ghibertiről K r a u t h e i m e r, R. : i. m. 229—253., továbbá White, J. : The Birth and Rebirth of the Pictorial Space. London, 1967., Boston, 1967. 2 Donatello and Ghiberti: 148—169. 14 Pu del ko, G.: The Maestro del Bambino Vispo. Art in America. 1938. 63.; Ni col s on, B.: The Master of 1419. Burlington Magazin. XCVI. (June 1954) 181., Berenson, B.: „Florentine, close to Masolino" Nr. 550—551 az Italian Pictures of the Renaissance. Florentin School I. London, 1963. 15 A Madonna del Bambino Vispo mestere problematikájára nézve lásd újabban: W a a d e n o i j e n, J., van: A proposal for Stamina: exit the Maestro del Bambino Vispo? The Burlington Magazin. CXVI. (1974 February) 82—91. 16 A forrásokat idézi K r a u t h e i m e r, R. : i. m. 368—408, különösen 400—408., a tanulmányrészben 103—112: Document and Progress of Work.
