Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)
A Szépművészeti Múzeum szívamulettjei
dánnyal mint szívskarabeussal. A mágikus erejű írásnak főként skarabeuson való alkalmazásában feltétlenül szerepet játszott az a hit, amely a skarabeus jelképében már a jövő élet biztosítását látta. Másrészt a skarabeusnak és a szívnek a szövegben erőteljesen kifejezett azonosítása: „anyámtól való szívem!" 11 a skarabeus formában is szívet képzelt el. 1 "' Egy szöveges skarabeusnak az eredeti szív belsejében való elhelyezésre szóló utasítás véleményünk szerint csupán egy mágikus irányú feltételezéssel, elképzeléssel magyarázható, amely szerint a biológiai szívet csak egy biztosan fennmaradó kőből készült, és a szívet képviselő skarabeus helyettesítheti. Ennek az eljárásnak tényleges alkalmazására azonban nem rendelkezünk semmiféle tárgyi adattal, bizonyítékkal, 17 aminthogy nem felelhet meg a valóságnak az az egyiptomi elképzelés sem, amely szerint a szöveget Mykerinos fáraó fia, Dzsedefhor fedezte fel egy templomban. 18 Egy kőskarabeusnak a szívben való elhelyezésére vonatkozó elképzelés csupán annak a piramisszövegekben fennmaradt és idézett mágikus recitálásnak az emlékét őrizhette meg, amely szerint az elhunyt fáraó testébe isteni segítség helyezte vissza a szívet, illetve készült számára egy másik szív. Felvethető azonban még az a lehetőség is, hogy a rdj.t m hnw nj jb „a szív belsejébe helyezni" kifejezésnek átvitt értelme volt. A szívnek mint életközpontnak a földi és túlvilági életben játszott fontos szerepe kifejezésre jutott a kisebb szívamulettek nagy számban való készítésében, és abban is, hogy — ha nem is oly mértékben, mint a nagy skarabeusokra — az elhunyt vallomását befolyásoló szöveget kőszívre is vésték. 1!l Az utóbbiak és az egyiptomi gyűjteményekben gazdagon található kisebb szívamulettek művészeti szempontból is figyelmet érdemelnek. Míg a nagyobb, szöveges szívformák általában zöld kőből készültek, a kisebb amulettek anyaga a legváltozatosabb színű kő, ritkábban fajansz, fém vagy paszta. A szívnek tömlőszerű edény formáját a faragott példányok pontosan követik, azonban — akárcsak a szív hieroglif írásjegyében — az edény két fülét is feltüntetik. Az átlagosan 5—6 cm nagyságú szöveges, és az 1,5—2,5 cm nagyságú kisebb szívamulettek faragása, simára csiszolása, az enyhén domborodó oldalaknak, a legtöbbször lefelé keskenyedő edényfüleknek, a stilizált kiöntőnek a kiképzése iparművészeti munkának minősül. Múzeumunk Egyiptomi Gyűjteményének nagyjából egyező nagyságú és formájú 15 kis szívamulettje közül 1 kis méretű érdemel figyelmet (1. kép). 20 14 A sp 2 hieroglifnek felkiáltójelszeru használatára 1. W e s s e t z k y, V.: Über die Verwendung des Schriftzeichens sp 2 als Hervorhebung des vorangehenden Wortes oder Satzes. Acta Societatis Hungaricae Orientalis. Oriens Antiquus. Budapest, 1945. 147 sk. 15 Az egyiptomi írásnak és a kimondott szónak mágikus hatóerejéről 1. Brunner-Traut, E.: Wechselbeziehungen zwischen schriftlicher und mündlicher Überlieferung im Alten Ägypten. Fabula 20 (1979) 34 sk. 16 Szövegét 1. Malaise, M.: i. m. 32. 17 Malaise, M.: i. m. 60. 18 A Halottak Könyve 30 B fejezetéhez csatlakozó rubrumban. Képzelet és valóság egyiptomi fogalmának alapvető méltatására 1. H o r n u n g, E. : Geschichte als Fest. Darmstadt, 1965. In Egyiptomi Gyűjteményekben található szöveges szívamulettek felsorolását 1. Malaise, M.: i. m. 37. old. 9. jegyz., és La signification des pendentifs cordiformes dans l'art égyptien. CdÉ 50 (1975) 106. old. 4. jegyz. 30 Ltsz.: 51.1557, m.: 2,5 cm, fekete kő.
