Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)

A Szépművészeti Múzeum szívamulettjei

mérlegelésnél az illető javára szóló vallomásra kellett befolyást gyakorolni. A szív sértetlen állapotban való tartásának legnagyobb nehézségét a test mu­mifikálása jelentette. Kétségtelennek látszik, hogy a szív sértetlen voltának biztosítása keltette azt az elképzelést, hogy az eredeti szervet egy mágikus mó­don befolyásolt kőszív helyettesítse. A szövegek nem adnak biztos támpontot arra vonatkozólag, hogy milyen legkorábbi időre tehető, és milyen módon valósult meg ez az eljárás. Több vonatkozásban is találhatók erre utaló szöveg­helyek, de azok nehezen egyeztethetők a régészetileg ellenőrizhető adatokkal. A kutatás 7 bizonyosnak látszó alapot és időpontot talált abban a piramisszöveg­ben, 8 amely szerint atyja számára fia egy szívet készít, amely pótolja azt, amely szembehelyezkedett az égbe törő elhunyttal. A szív visszahelyezőjeként szerepel Nut istennő, 0 aki oltalmazza és egyesíti az elhunyt fáraó csontjait. Ma már alig állapítható meg bizonyossággal, hogy kezdetben a szív épségben maradására való törekvés, mint materiális ok, vagy a szívnek az elhunyttal szemben álló magatartása mint morális akadály jelentkezett erőteljesebben az egyiptomiak képzeletében. A középbirodalmi szarkofágszöveg 10 is kifejezi a szív szemben­állását birtokosával szemben. Feltételezhető, hogy ez az eszme kapcsolatos a piramisszövegekben fennmaradt elképzeléssel. Az újbirodalomban általánossá vált a szívnek mérlegelés útján a túlvilági bíróság előtt elkerülhetetlen vallo­mástételének hite. Az elhunytra esetleg káros megnyilatkozástól és az azt követő isteni ítélettől való félelem hozta magával a szív mágikus módon való befolyá­solását. A túlvilági élet elnyerését kétféle módon is biztosítani kívánták. Mági­kus szöveg kerül a Halottak Könyvébe," amely felszólítja a szívet, hogy ne tanúskodjék terhelőleg birtokosa ellen. Ezt a szöveget kisebb-nagyobb terjede­lemben egy nagyobb skarabeusra vésték fel. Az egyiptomi gyűjteményekből jól ismert szívskarabeusok 12 ily módon a szívet helyettesítették. A mágikus szöveg­nek a skarabeus szimbólummal való egyesítése két kérdést vet fel. A Halottak Könyve szóbanforgó 30. B fejezetének bevezetése előírja, hogy a szöveget egy nmhf (jáspis) kőből készült szívre kell vésni. 13 Másrészt a fejezethez csatlakozó útmutatás szerint a nmhf kőből egy skarabeust (hprr) kell készíteni, és ez az illető szívének belsejébe (m hnw nj jb) helyezendő. Az első utasítás felveti azt a kérdést, hogy amennyiben a mágikus szöveget egy kőszívre kell vésni, akkor az emlékanyagban miért találkozunk aránytalanul sokkal kevesebb ilyen pél­7 Sethe, K.: Zur Geschichte der Einbalsamierung. Sitz. ber. d. Preuss, Akad. d. Wiss. Phil.-Hist. Kl. XIII. Berlin, 1934. 238., B r u n n e r, H.: i. m. 34., Malaise, M.: i. m. 13. 8 Piramisszövegek 512 = 1162 9 Sethe, K.: i. m. 214. 10 Koporsószövegek 112, 459. 11 Halottak könyve 30 B fejezete. V. ö. Malaise, M.: i. m. 18—30. 12 A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének szívskarabeusaira 1. Wessetzky, V.: A szívskarabeusok szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszá­ban. Budapest, 1934. A szívskarabeusra vonatkozó újabb irodalomra v. ö. Malaise, M. : i. m., B r u n n e r - T r a u t, E. : Der Skarabäus. Antaios 6 (1965) 570 sk., Feucht­P u t z, E. : Die königlichen Pektorale. Diss., Bamberg, 1967. 117 sk., Feucht, E. : Pektorale nichtköniglicher Personen. Ägypt. Abh. 22. Wiesbaden, 1971. 7 sk. Herz­skarabäus. Lexikon der Ägyptologie. 1168—1170. Wiesbaden, 1977. Hornung, E.— S t a e h e 1 i n, E. : Skarabäen und andere Siegelamulette aus Basler Sammlungen. Basel—Mainz, 1976. 184 sk. 13 M a 1 a i s e, M.: i. m. 41 és 52. V. ö. Malaise, M.: La pierre nmhf et son identification avec le défunt dans le Livre des Morts. CdÉ 48 (1973) 26 sk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom