Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)
A Szépművészeti Múzeum szívamulettjei
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM SZlVAMULETTJEI Az élet megszakíthatatlanságának hite alaptényezője az egyiptomi világfelfogásnak. A lét egy új, állapotba kerülésének, a továbbélésnek a jelképét a ,keletkezőben", a „létezőben" találták meg az egyiptomiak, ahogy a skarabeust nevezték, mert hitték, hogy ez a bogár az őselemből keletkezett, ahogy a karnaki templom nagy skarabeusának szövege hpr m t3 ezt kifejezte. Az ember földi életének legfontosabb szerve viszont — az egyiptomi felfogás szerint is — a szív. 1 A szívnek többféle jelzővel való szóhasználata a modern nyelveknél is gazdagabb, színesebb. Az érzelmi világ központjaként szerepel az öröm, a bánat, a vágy, a szerelem, a barátság, a harag, a bátorság kifejezéseivel. A mi elképzelésünk számára már szokatlannak tűnik az a felfogás, hogy a szív az értelemnek is a központja, irányítója, amit a szívvel kapcsolatos kifejezések ugyanígy igazolnak. A bölcs Ptahhotep úgy jellemzi az öregkort, hogy „a szív feledékeny és nem emlékezik a tegnapra". 2 Ptah teremtő munkájában a szív gondolkozott és a nyelv parancsolt/'' A hpr m jb „a szívben keletkezett" kifejezés a gondolatot jelenti/' és a „szívtelen" nem az érzés nélküli, kegyetlen embert, hanem az ostobát jellemzi. 5 Életközpont a szív, oly mértékben, hogy birtokosának, az egyénnek megszemélyesített önálló képviselőjeként szerepelhet. 6 Ez a felfogás a szívet az elhunyt túlvilági sorsát eldöntő szerephez juttatta. Számos ábrázolásról ismert jelenetben a túlvilági ítéletet megelőző mérlegelésen a szívet az igazság jelképével szemben helyezték a serpenyőre, hogy tanúskodjék az illető életéről. A földi és túlvilági létben egyaránt nélkülözhetetlen emberi szívet két vonatkozásban is biztosítani kívánták az egyiptomiak. Fizikai szempontból óvni kellett épségét, szellemi vonatkozásban pedig az elhunyt sorsát eldöntő túlvilági 1 Az egyiptomi szívelképzelésekkel kapcsolatban is összefoglaló értékelést nyújt Malaise, M. alapvető monográfiája: Les scarabées de coeur dans l'Egypte ancienne. Monographies Reine Elisabeth 4, Bruxelles, 1978. A legjelentősebb irodalom összefoglalása a 9. old. 1. és 3. jegyzetében. 2 Zaba, Z.: Les Maximes de Ptahhotep. Prague, 1956. 16. és 70. N° 16. 3 S e t h e, K.: Dramatische Texte zu Altägyptischen Mysterienspielen, I. Das Denkmal memphitischer Theologie. Leipzig, 1928. 55. 4 U. o. 50. Az egyiptomi felfogás szerint a gondolatot teremtő szívről alapvetően: B r u n n e r, H. : Das Herz im ägyptischen Glauben. Biberach an der Riss, 1967. 4 sk. A gondolat fogalmának ily módon való elképzelése az egyiptomi legkésőbbi történeti időkig fennmaradt. Peteese démotikus családtörténetében az „úgy gondolták" jelentését a hpr-s m h3tjw „a szívükben keletkezett" mondat fejezi ki. G r i f i t h, F. Ll. : Catalogue of the Demotic Papyri in the John Rylands Library. Pap. IX. The Petition of Peteesi. Col. III. 1. 5 B r u n n e r, H. : i. m. 3. 6 Spiegeiber g, W.: Das Herz als zweites Wesen des Menschen. ZÄS 66 (1930) 36 sk.
