Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
NYERGES ÉVA: Corrado Giaquinto újabban meghatározott műve
végezetül újra emlékeztetnünk kell a barcelonai magántulajdonban őrzött „Szt. József álma" angyalára, amely ugyanennek a modellnek a jobb profilban látható változata. A részletanalógiák keresésekor elmondhatjuk, hogy az angyal liliomot tartó kéztartására és a virág ábrázolására leginkább a Jesus Urrea Fernandez katalógusában közölt, a „Szűz a gyermek Jézussal és egy szenttel" műve emlékeztet. 19 A budapesti festmény stíluskritikai alapon beilleszthető Corrado Giaquinto életművébe. Mario d'Orsi monográfiájában az elveszett művek között említi a lerombolt Chiesa di San Luigi di Palazzo képeit, 20 ahol szerepelt egy „Angyali üdvözlet" és az „Angyali üdvözlet arkangyala" is. A budapesti művet egy kétalakos kompozíció részének tartjuk, amely az Angyali üdvözletet ábrázolta. Azt, hogy azonos lenne a nápolyi Chiesa di San Luigi di Palazzo elveszett festményével nem tartjuk kizártnak. A kép rendkívül könnyed, oldott festésmódja arra enged következtetni, hogy Corrado Giaquinto legkorábban madridi utazása előtt, 1752 táján Rómában, vagy Spanyolországban, illetve onnét visszatérve 1762—66 között Nápolyban festhette. A kép festéstechnikája alapján mindenképpen az utolsó tizenöt évre tehető keletkezési ideje (137. kép). A kompozíciót a Galleria Borghese „Annunciazione" bozzetojához hasonlóan 21 képzeljük el, tükörképes formában (138. kép). Az átlós kompozícióra vall az angyal beállítása, ha az arkangyal és az oldalnézetben ábrázolt Szentlélek galambja szemtengely irányait meghosszabbítjuk, akkor azok találkozási pontjában helyezkedhetett el Mária. Feltehetően a kompozíciót fenn is gomolygó felhő és angyalalakok keretezték. Emlékeztethetett az eredeti kompozíció a „József álma" képekre, valamint a madridi „Jézus az Olajfák hegyén" művére 22 (139. kép), amelyet 1755—1760 közé datálnak. 23 Az angyal léptékét az említett kompozíciókon alapul véve, arra gondolunk, hogy képünk egy körülbelül 2,7 m x 1,3 m-es oltár részlete. A részletre utal az angyal fejéhez igen közel festett galamb, amely jelen formájában a képet zsúfolttá teszi. Egyalakos kompozíció esetén ez elképzelhetetlen lenne. NYERGES ÉVA ,9 Urrea Fernandez, J.: op. cit. 139. Barcelona, Baronesa de Maldá gyűjteményében, sajnos méretek nélkül szerepel. A Szűz a gyermek Jézussal és egy női szenttel festmény itt közölve, XXVI. tábla 1. kép. 20 Orsi, M.d'.: op. cit. 152. 26—31 számú művek. 21 Orsi, M.d'.: op. cit. 122. 163 kép. — Sanchez Cantón, F. J. : op. cit. no, 107. 240. Sajnos a kép méretei az irodalomban a katalógus alapján fordított sorrendben szerepelnek, ezt vette át d'Orsi és Urrea Fernandez is. Pergola, P. della.: Galleria Borghese (I Dipinti, I). Roma, 1955. no. 157, 88. A festményt Cantalamessa Corrado Giaquintonak tartotta, majd 1928-ban Longhi Giacinto Diana műveként közölte és ezt vette át Pergola is. 2! Pérez Sanchez, A. E.: op. cit. 12 jegyzetben, 389. V o 1 p i, M.: op. cit. 335. A budapesti festmény kompozíciójának tükörképes előképét Luca Giordano (1672) New York, Metropolitan Museumban őrzött és Paolo De Matteis (1712), Saint Louis, City Art Museumban található festményeiben látjuk.
