Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

NYERGES ÉVA: Corrado Giaquinto újabban meghatározott műve

lacio Real kápolna kupolájához készített négy kis vázlatán, amelyek a kápolna védőszentjeit ábrázolják, a jobb oldalon, könnyeden, kissé a szemlélő felé fordulva térdelő angyalokat látunk, amelyek a korábban említett angyalsorozatnak immár szembeforduló felsőtestű variánsai.

10 Az El Escorial Casita del Principe lakában levő Vénusz és Adonisz képén Vénusz előrehajló térdelő mozdulatában a budapesti beállítás fejlesztett formáját látjuk újra.

11 Krisztus az Olajfák hegyén című művén Krisztus beállítása, a kéztartástól eltekintve, szintén hasonlít a budapesti képre. A visszahajló, nagyujj on támaszkodó lábfej hasonló pozitúra eredménye.

12 A budapesti angyalhoz hasonló, bal profilban ábrázolt fiatal, egyenesorrú férfi szinte klasszicizálóan egyszerű arctípusa Corrado Giaquintonak a Quirinale palota dekorációjára festett, Aeneas történetét ábrázoló sorozatán tűnik fel legkorábban.

13 A római Chiesa della Trinita 1741—42-ben festett „Szentháromság és a rabszolgák megszabadítása" oltárán festményünkhöz erősen közelítő fiútípus jelenik meg nagyobb hajjal, kissé felfelé néző beállításban.

14 Corrado Giaquinto 1744—46 között készített freskóján a Santa Croce in Gerusalemme apszisában találjuk meg a budapesti kép egyik legközelebbi analógiáját.

15 A Bronzkígyó történetét megörökítő freskó (135. kép) jobb oldalán a középtérben, a mi angyalunkkal egyező arcvonásokat mutató ifjút látunk szintén bal profilban. Fejbeállítása azonos a budapesti képen láthatóval, haja hasonló. Csontos, jól megrajzolt kezének anatómiája is a mi festményünkkel azonos módon ábrázolt. Az ing nyakát szegélyező díszítés és a nyakat szabadon hagyó elrendezés rendkívül rokon a két művön. Ügy tűnik, a budapesti angyal típusát Giaquinto először a Sta. Croce in Gerusalemme templom említett freskóján ábrázolta. Giaquinto Madridban azonnal elnyerte a Király festője (Pintor del Rey) címet, s mint ilyen, elődje, Giacomo Amigoni 1752 augusztus 22-én Madridban bekövetkezett halála miatt befejezetlenül maradt munkáit folytatta.

16 Ilyen feladat volt az Aranjuez-i Királyi Palota Társalgószalon (Sala de Conversación), ma Díszebédlő (Comedor de Gala) néven ismert termét díszítő nagyméretű festmények elkészítése József történetéből.

17 A „József diadalán", a kép szinte mértani középpontjában látjuk a budapesti és a Sta. Croce in Gerusalemmebeli ifjút (136. kép), fejbeállításában és karakterisztikájában is azonos az említett példákkal. Érdekes, hogy a D'Orsi említette bari-i vázlaton, amely szintén József diadalát ábrázolja nem ezt az arcot alkalmazza.

18 Az angyal arctípusánál 10 Urrea Fernandez, J.: La pintura italiana del siglo XVIII en Espana. Valladolid, 1977. 139. 142. Orsi, M.d'.: op. cit. 338. 118—121 kép. V o 1 p i, M.: „Traccia per Giaquinto in Spagna". Bolletino d'Arte, XLIII, Roma, 1958. 332. H U r r e a F e r n á n d e z, J. : op. cit. 127. 130. 12 Sanchez Canton, F. J.: Catalogo del Museo del Prado. Madrid. 1972. 240. Pérez Sanchez, A. E.

: „En torno a Corrado Giaquinto". Archivo Espahol de Arte. XLIV, Madrid, 1971. 392. 13 Orsi, M.d'. : op. cit. 46—48. 37—42 kép. 14 Ors i, M.d'.: op. cit. 62. 61 kép. 15 Orsi, M.d'.: op. cit. 66—67. 69 kép. 16 Urrea Fernandez, J.: op. cit. 63. 17 Ponz, A.: Viaje de Espaha, Madrid, 1947. 99. Orsi, M.d'.: op. cit. 99. V o 1 p i, M.: op. cit. 333. Pérez Sanchez, A. E.: op. cit. 12. jegyzetben 389. Urrea Fernandez, J. : op. cit. 132. 18 Orsi, M.d'.: op. cit. 99. 109 kép.