Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
KAPOSY VERONIKA: François Verdier festménye
geihez szükséges kartonok készítésében. 8 1688—98 között a Trianon számára festett vallásos és mithológiai jeleneteket királyi megrendelésre. 0 Jellegzetes rajzaival gyakran találkozunk nagyobb rajzgyűjteményekben. Egy-egy kompozíciójáról több változatban is készített vázlatot. Mint az Akadémia professzorának (1684—1699) a rajztanítás feladatkörébe tartozott, 10 tanulmánylapjairól 1747-ben J. B. Poilly metszetsorozatot adott ki. 11 Ilyen rajzokat tartalmaz a Louvre rajzgyűjteményében levő Verdier album, melynek egyik lapján festményünk térdelő figurájának álló alakban ábrázolt változatát ismertük fel (128. kép). 12 A jellegzetes arckifejezés, a kéztartás azonosságán kívül a test és az erőteljesen megrajzolt ruharedők ábrázolásmódja is megegyezik az olajfestmény rajzosságával. Ugyanezen album másik lapján női akttanulmányt láthatunk (130. kép), 13 melynek nemcsak arctípusa, de fejtartása, kellemes vonású profilja, a test lágy formái, tompa ujjú kezek, kicsiny, de erőteljes lábfejek, a lepel ráncainak elrendezése, mind, a budapesti kompozíción a földön ülő fiatal nő alakjával egyező sajátosságokat mutatnak. A Louvre Verdier albumában levő analógiák nemcsak azt bizonyítják, hogy a művész a Szépművészeti Múzeumban levő képen felhasználta a bennük található motívumokat, de azt is, hogy más képein is ugyanezeket a típusokat alakította, formálta újjá. 1 ' 1 így a Trianon „Venus megjelenik Adonis előtt" című képén (1698) 15 a női akt újabb változatát láthatjuk, s egyben fogalmat alkothatunk arról, hogy képünk vázlatossága ellenére is megegyezik Verdier ábrázolóművészetével, illetve arról, hogy milyen kvalitásokkal rendelkezett volna véglegesen kidolgozott, csiszolt formában. E mithológiai tárgyú festmény tájképi hátterének szerkesztésmódja azonos elveken alapul, mint a budapesti képé. Az égbolt sötét felhőoszlopai, — amivel a művész jeleneteinek rendkívüli, sokszor drámai hangulatát kívánta hangsúlyozni — nemcsak festményünkön, de 8 Feltehető, hogy közreműködött a Mózes történetét ábrázoló gobelin sorozat kartonjainak készítésében, melynek egyik darabja Le Brun Érckígyót ábrázoló kompozíciójáról készült 1687 előtt Jan Jans fils műhelyében Párizsban. G ő b e 1, H.: Wandteppiche. II. Teil. Die romanischen Länder. Leipzig, 1928. Bd. I. 134—135, Bd. II. Taf. 97. n Schnapper, A. : Tableaux pour le Trianon de Marbre, 1688—1714. Paris-La Haye, 1967. 10 S c h n a p p e r, A. (1974) : i. m. 174. 11 ,,Recueil de plusieurs figures d Académie ..." T h i e m e, U. — Becker, F. : i. h. 12 Inv. Nr. 33.231. I:! Inv. Nr. 33.242. A Louvreban lévő Verdier rajzok fényképeinek megküldését M. Sérullaz osztályvezető úrnak köszönöm. Vl A Louvre Verdier albumában lévő női akt pl. felöltözötten de azonos tartásban látható a művész rajza nyomán készült Sámson történetét bemutató metszet sorozat 1. lapján. A Benoit 1 Audran által metszett lapon Manoa feleségének angyal jelenti fia születését. (Le Blanc, Ch.: Manuel de l'amateur d'estampes. I— IV. Paris, 1854— 1890. Nr. 13.) A szobában lejátszódó jelenet, a kis asztalra könyöklő nőalakkal, emlékeztet az Angyali üdvözlet szokásos ábrázolásaira. A sorozat 6. lapján (J. B. Poilly metszete, Le Blanc 5.) a felirat szerint Sámson névadását láthatjuk, míg a metszetet megelőző és azzal teljesen megegyező rajz a Yale University Art Gallerey rajzgyűjteményében Ker. Szt. János névadása címet viseli. (Haverkamp-Begemann, E. — Logan, A.-M. S.: European Drawings and Watercolors in the Yale University Art Gallery 1500—1900. New Haven-London, 1970. Nr. 26. Plate 16.) A 40 lapból álló sorozatot Verdier-n kívül (4 lap), B 1 Audran (13), J.—B. Poilly (14), J. Audran (4) és Ch. Simonneau (3) metszették. Az 1698-ban kiadott munkát a címlap felirata szerint Verdier Edouard Colbert de Villacerf-nek a királyi építkezések főfelügyelőjének ajánlotta. 15 S c h n a p p e r, A. : (1967) : i. m. Fig. 42. Cat. I. 52.
